Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
A FELVIDÉKI MAGYARSÁG SZÁMA 1921-BEN ÉS 1930-BAN 59 Antonín Boháí, az Állami Statisztikai Hivatal osztályvezetője mind 1920-ban, mind pedig 1930-ban a nemzetiségi statisztika legelismertebb szaktekintélyei közé tartozott a Csehszlovák Köztársaságban. Tudományos meggyőződése és szakvéleménye 1930-ban is azonos volt ebben a vonatkozásban az egy évtizeddel korábban vallott nézeteivel. A nemzetiség közvetlen, szubjektív bevallás útján való meghatározását nem tartotta szerencsés eljárásnak, mivel - ezt a nézetét már 1920-ban is részletesen kifejtette - szerinte nagyon sok embernek nincs is meghatározott nemzetiségi öntudata. BoháŐ véleménye szerint a volt Felvidéken és Kárpátalján még mindig vannak nemzetiségi szempontból teljes közömbösséget tanúsító falvak, amelyek lakói előtt „a nemzetiség nemzetpolitikai értelemben ismeretlen fogalom".51 (Amint láthattuk, 1920-ban Cyril Horáéeknek is hasonló volt a véleménye a szlovákiai nemzetiségi viszonyokkal kapcsolatban.) Boháí 1930-ban ismételten kifejtette azt a meggyőződését, hogy szerinte a nemzetiségi viszonyok leghitelesebb felmérése a megszámláltak szabad, senki által nem befolyásolt anyanyelvi bevallása alapján érhető el.52 A nemzetiség-anyanyelv kérdéséhez Dobroslav Krejéí egyetemi tanár is hozzászólt, s pontosan úgy, mint 1920-ban, most is a Boháí-féle elmélet ellen foglalt állást. Krejíí továbbra is azt a nézetet vallotta, hogy a számlálóbiztosoknak közvetlenül a megszámláltak nemzetiségét kell majd kérdezniük, és bevallásukat feltétel nélkül el kell fogadniuk, függetlenül azok anyanyelvétől.5 3 * * * A kormány 1930. június 26-án fogadta el a 86/1930. sz. kormányrendeletet, amely 32 paragrafusban rögzítette és foglalta össze a népszámlálás lebonyolításával kapcsolatos gyakorlati teendőket. A kormányrendelet 1. paragrafusa a népszámlálás eszmei időpontját határozta meg, amelyet 1930. december 1-ről 2-re virradó éjszaka éjféijére helyezett. Az 5. paragrafus kimondta, hogy a számlálóbiztosokat és számlálórevizorokat a járási hivatalok nevezik ki, és munkájukra is azok felügyelnek. A kormányrendelet 6. paragrafusának első bekezdése azt szögezte le, hogy a népszámlálás részben számlálóívekkel, részben összeírási ívekkel történik, tehát hasonlóképpen, mint 1921-ben. Annak meghatározása, hogy hol alkalmazzanak számláló*, illetve hol összeírási íveket, az illetékes - csehországi, morvaországi, szlovákiai, kárpátaljai - országos hivatalok jogkörébe tartozik. A számlálóíveket - az 1921. évi gyakorlatnak megfelelően - maguk a megszámláltak töltik ki, az összeírási ívek kitöltésére azonban csakis a számlálóbiztosok jogosultak. Ali. paragrafus kimondta, hogy hamis adatok tudatos bemondása vagy a népszámlálás szándékos zavarása a járási hivatalok által 10 000 koronáig terjedő pénzbírsággal, illetve három hónapig terjedő elzárással büntetendő. A 19. paragrafus szerint a számlálóbiztosok 1930. december 2-án reggel 8.00 óráig kötelesek elkezdeni munkájukat.5 4 51 Dr. Ant. Boháí: Národnost a jazyk pfi síítání lidu. Národnostní obzor, 1930. október, 106. 52 Uo. 110. 53 Dr. Dobroslav К rejti: Národnost a jazyk plfi süítání lidu. Národnostní obzor, 1931. január, 176. 54 Sbírka zákonó a naíízení státu íeskoslovenského. Roíník 1930., 477-479.
