Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
58 POPÉLY GYULA ban nem látszott célszerűnek, ezért a kormány ügy határozott, hogy Csehszlovákia is áttér a nemzetközi gyakorlatban már évtizedek óta alkalmazott tízévi népszámlálási ciklushoz. Az elkövetkező második csehszlovák népszámlálás előkészítése - az első, 1921. évi népszámláláshoz hasonlóan - az Állami Statisztikai Tanács feladata volt. Az első csehszlovák népszámlálás tapasztalatai és az ebből levont tanulságok arra ösztönözték az említett szerv szakembereit, hogy a második népszámlálást az elsőnél lelkiismeretesebben, nagyobb tudományos alapossággal készítsék elő, s főleg a nemzetiség hitelesebb és megbízhatóbb felvételének szenteljenek több figyelmet. Az elközelgő népszámlálás ténye bizonyos tekintetben már 1930 elejétől kiemelt témakörként foglalkoztatta a köztársaság politikai közvéleményét és a napi sajtót. Kormánypárti és ellenzéki, többségi és kisebbségi sajtó egyaránt ráirányította olvasói figyelmét erre az aműgy is nagy érdeklődésre számot tartó eseményre. Mi sem természetesebb, mint hogy a cseh és szlovák lapok az ország „nemzeti" jellegének további erősödését várták az elközelgő második csehszlovák népszámlálástól, ezzel szemben a nemzeti kisebbségek sajtója az egyes nemzetiségek statisztikai visszaszorításának veszélyére igyekezett felhívni a figyelmet. A Prágai Magyar Hírlap 1930 elején több cikkben is foglalkozott a közelgő népszámlálással, és szinte mindegyikben annak nagy nemzetpolitikai jelentőségére hívta fel a magyarság figyelmét. Vécsey Zoltán például a Prágai Magyar Hírlap januári számaiban egész cikksorozatot szentelt az 1921. évi népszámlálás eredményeinek elemzésére, az 1930. évi népszámlálás várható eredményeinek felvázolására és nem utolsósorban a magyar közvélemény megfelelő felkészítésére. Vécsey szerint a magyarság politikai pártjaira, illetve a magyar sajtóra hárul a feladat, hogy a kisebbségi magyarság minél szélesebb rétegeivel megértessék, mekkora jelentősége van a népszámlálásnak a csehszlovákiai magyarság kisebbségi-nyelvi jogai biztosításának szempontjából. A nyelvi jogok birtoklásának feltétele ugyanis a legalább 20%-os arány elérése az egyes bírósági járásokban.4 9 Vécsey Zoltán egyik, a Prágai Magyar Hírlapban megjelent cikkében a csehszlovákiai magyarság várható számát is megpróbálta kiszámítani az 1921. évi népszámlálás és a magyarság természetes szaporulata alapján. Vécsey prognózisa szerint az 1930. évi népszámlálásnak legalább 815 000 magyart kell találnia a Csehszlovák Köztársaságban.5 0 A prágai Állami Statisztikai Hivatal szakemberei, illetve az Állami Statisztikai Tanács tagjai 1930 folyamán különböző fórumokon többször is kifejtették álláspontjukat a megszámlálandó népesség nemzetiségi hovatartozásának szerintük leghitelesebb megállapítási módjával kapcsolatban. Amint láttuk, így volt ez az első, 1921. évi csehszlovák népszámlálás előtti hónapokban is. A vita lefolyása, az érvek és ellenérvek felvonultatása 1930-ban is szinte teljesen azonos volt az egy évtizeddel korábbi vita menetével. A szavukat hallató szakemberek a legtöbb esetben azonosak voltak az 1920-as esztendőben nézeteiket egyszer már kifejtő elismert szaktekintélyekkel. 49 Vécsey Zoltán Jr.: Novemberben lesz a csehszlovák köztársaság második népszámlálása. Prágai Magyar Hírlap, 1930. január 9., 4. Vécsey Zoltán dr.: Tíz év alatt másfél millióval szaporodott Csehszlovákia lakossága. Prágai Magyar Hírlap, 1930. január 12., 8.
