Századok – 1989

Tanulmányok - Fekete László: Protoindusztrializáció: a történelmi korszakváltás elmélete avagy a történelemelmélet korszakváltása V–VI/606

620 FEKETE LÁSZLÓ nem kontraceptív módszerek alkalmazásával idéztek elő; vagy a házasságkötések korátlagának csökkenése demográfiai szempontból nem különösebben jelentős abban az esetben, ha a közösség széles körben ismer és alkalmaz kontraceptív módszereket. (A történeti demográfusok általában elutasítják azt a feltételezést, hogy az európai ember évszázadok óta élt volna konraceptív módszerekkel szerelmi élete során.2

6

) A demográfiai tendenciák történelmi értelmezésének kulcskérdése sokkal inkább az, hogy hol jelöljük ki a vizsgálódás határait a társadalmi és gazdasági cselekvések birodalmán belül, milyen szerepet tulajdonítunk vagy tulajdonítunk-e egyáltalán szerepet a kulturális, pszichológiai és mentalitásbéli különbségeknek. Ennek megfelelően a protoindusztrializációs irodalom által használt demográfiai modellek nemcsak a két elképzelhető szélsőség között ingadoznak, hanem a két szélsőséget, a gazdasági racionalitáshoz szolgaian igazodó és a pszichológiai egyediség és megismételhetetlenség által misztifikált családfelfogást is megtalálhatjuk. A családtörténeti és demográfiai kutatások napjainkra kialakult négy fő iránya közül a protoindusztrializációs irodalom nyitottnak tűnik a demográfiai és háztartásgazdaságtani közelítés felé, ugyanakkor a kulturális, pszichológiai, mentalitásbéli elemek elsődlegességét valló iskolák szellemi befolyása jóval mérsékeltebb. Megítélésünk szerint a háztartásgazdaságtani felfogás az az irányzat, amely leginkább meghatározza a szakirodalom fejlődésének irányát, ezért a továbbiakban csak erre térünk ki.2

7 Korábban J. Hajnal és más történelmi demográfusok különös jelentőséget tulajdonítottak a nukleus család szerepének az ipari kapitalizmus kialakulásában.28 Nézetük szerint ebben lelhető fel az európai fejlődés egyik markáns egyedisége, ez volt az a gazdasági és társadalmi intézmény, amely mintegy lerombolta a kiterjedt többgenerációs családszervezetet, tradicionális rokonsági rendszert, s a régi intézmények és a bennük ágyazódó gazdasági szervezet talajvesztése következtében Euró- , pa elindulhatott az indusztrializáció, modernizáció útján. Nagy hatású szociológiai iskolák elméletei, például a parsonsi strukturális-funkcionális elmélet, amely szerint egy szimmetrikus konvergencia áll fenn a családszervezet és a makrovilág gazdasági-társadalmi átalakulása között, támogatták a család és az ipari társadalom viszonyának demográfiai indíttatású felfogását. Talcott Parsons megfellebbezhetetlen autoritása szinte feledtette a történetírásnak, különösen az agrártörténetírásnak és agrárszociológiának azokat az állításait, hogy szó sincs efféle konvergenciáról a falu világában, ellenkezőleg: a család és háztartás továbbélő és megerősített hagyományőrzésével védekezik a külső - számára sokszor ellenséges - világ gazdasági kihívásaival szemben.29

E. Bloch a családnak és a háztartásnak a gazdasági-társa-26

Ezzel szemben ld. pl. Bourdieu, P. (1972) 1105-1127.; Dupâquier.J.-Lachiver, M. (1969) 1391-1406. Tóth I. Gy. hazai kutatásai is a kontraceptív módszerek viszonylagos elterjedését támasztják alá. 27

Az egyes irányzatok kitilnő összefoglalása és kritikai értékelése található Anderson, M. (1980). Az újabb hazai és külföldi kutatások átfogó elemzését ld. Faragó T. (1983) 216-254. Ld. még Bulst, N.~ Goy, J.-Hoock, J. (1981). 28

Hajnal, J. (1965) 101-143. Egy szélesebb társadalomtörténeti összefüggésbe helyezi ezt a történeti jelenséget (vagy demográfiai koncepciót) Macfarlane, A. (1978) és Macpherson, C. B. (1962). 29 Parsons, T.-Bales, R. F. (1955).