Századok – 1989
Tanulmányok - Fekete László: Protoindusztrializáció: a történelmi korszakváltás elmélete avagy a történelemelmélet korszakváltása V–VI/606
PROTOINDUSZTRIALIZÁCIÓ 621 dalmi átalakulásbeli állapotát gleichzeitige Ungleichzeitigkeit, vagyis az „egyidejű különidejűség" állapotaként jellemzi. Hagyományos családi intézmények rejtettnyílt továbbélése, ezen intézmények alkalmazkodása az, ami inkább megragadó. Ma már tehát erős a meggyőződés, hogy nem létezik egyszerűen nyugat-európai családszervezet, a Duna vonala nem jelölhető ki a nyugati, illetve a keleti családszervezet természetes határának. A család és háztartás nemcsak a történeti időben, de lokális és regionális szinten, a társadalom különböző rétegeiben, keleten is, nyugaton is nagy változékonyságot mutat, többek között ezért is nehéz megragadni a trivialitásokon túl annak típusait. Mai történelemelméleti problémáink számára Peter Laslett The world we have lost című munkája volt az, amely hatásosan cáfolta a nukleus család tételét, s rámutatott, hogy a nukleus családi szervezet és az ipari kapitalizmus kezdetei között nincs funkcionális viszony, ez a családi forma az európai történelem évszázados intézménye volt már jóval az ipari forradalom kora előtt. Laslett nézeteit a mű első megjelenése, 1965 óta számos bírálat érte, főleg annak prekoncepciója, a család és háztartás kapcsolatának bizonyos mértékig leszűkített értelmezése miatt, amely abból a természetes történészi igényből (csapdából?) származott, hogy a választott minták számát kellően szűkre kell szabni egy mélyebb analízis, ugyanakkor kellően reprezentatívnak kell lennie egy elméleti általánosítás számára."0 Az ismeretelmélet felől nézve ez meglehetősen hiábavaló törekvés, s e módszer szükségszerű következménye az, hogy a család, a háztartás és rokonsági szervezet különféle koncepciói és modelljei alakulnak ki, ami végső soron nem ezen intézmények történeti pályájából, hanem a választás természetéből következik. A protoindusztrializációs irodalom elméleteiben - Hans Medickében, W. Seccombe-éban - a nukleus család társadalmi, gazdasági és kulturális funkcióit egy szélesebb kapcsolatrendszerben a háztartás, a rokonsági szervezet, valamint a helyi gazdasági-társadalmi struktúrák rendszerében kísérlik meg vizsgálni.31 Nem egy szűken értelmezett család, hanem mikrovilágának, a háztartásnak és a rokonsági szervezetnek vizsgálata a meghatározó, a család-háztartás-rokonsági szervezet eredendően védekező a makrovilág kihívásaival szemben, ezeknek a kihívásoknak nyomása alatt alakítja, „korszerűsíti" a makrovilághoz fűződő kapcsolatrendszerét. A nukleus, a kiterjedt és a többgenerációs család kategkóriái egyenesen félrevezetőek lehetnek a család mikrovilágának vizsgálata nélkül, ugyanis ezek a formák nem feltétlenül a történeti fejlődés különböző stációit képviselik. Hans Medick példáját idézve, a kiterjedt proletárcsalád a nukleus család szegénységének a rokonsági rendszer segítségével történt redisztribúciója volt, míg a kiterjedt parasztcsalád a termelési szervezetnek, családi tulajdon i összetartásának, az idős családtagok védelmének volt a gazdasági, jogi, kulturális, szociális intézménye, vagyis felszínes demográfiai hasonlóságok ellenére funkciójuk alapvetően eltért egymástól. Mint korábban M. M. Postán (mint Malthus és Ricardo) érvei kapcsán láttuk, Wally Seccombe is a marginális termőterületek felé terjeszkedő mezőgazdaság termelékenysége csökkenésében találja meg a protoindusztrális háztartás, család-30 Laslett, P. (1984) 90 passim. 31 Medick. H. (1978) 90-154. és 155-193.; Seccombe, W. (1983) 22-47.
