Századok – 1989
Tanulmányok - Fekete László: Protoindusztrializáció: a történelmi korszakváltás elmélete avagy a történelemelmélet korszakváltása V–VI/606
618 FEKETE LÁSZLÓ egy kis telken is megéljen, és a termőföld azt követő felosztása a fiatalabb korban kötött házasságok növekedéséhez, s következésképpen a születések számának növekedéséhez vezet."24 A fenti megállapításból arra a következtetésre juthatunk, hogy a népességnövekedés forradalma és a népességcsökkenés, illetve a mezőgazdasági expanzió és depresszió között oksági összefüggés van, amit a következőképpen lehet leírni: mezőgazdasági expanzió a fiatalabb korban kötött házasságok számának növekedése —» születések számának növekedése; ellenben mezőgazdasági depresszió —» a házasságkötés korátlagának növekedése —> születések számának csökkenése. Folytatva ezt a gondolatmenetet: születések számának növekedése —» munkáskezek számának növekedése a rendelkezésre álló földterülethez képest -» mezőgazdasági depresszió, ellenben születések számának csökkenése -» fölösleges munkáskezek számának csökkenése mezőgazdasági expanzió. Ebben az esetben a mezőgazdasági expanzió az agrártársadalmakban mindig egy demográfiai hullámvölgyből indul, jóllehet B. H. Slicher van Bath eredeti intenciója éppen az volt, hogy a 16. század gazdasági virágzása és a népességnövekedés forradalma közötti, az egymást erősítő mechanizmusokra rámutasson; s látszólag csak azt a részletkérdést kellett volna tisztázni, hogy a művelési módszerek, a termelés szervezeti formáinak megváltozásában keressük az expanzió motorját, vagy pedig a népességnövekedés forradalma kényszerítette a társadalmakat ezen mezőgazdasági módszerek felfedezésére és elterjesztésére. Viszont, ha a szerző egyik elképzelésével összhangban feltételezzük, hogy a népességnövekedés forradalma a meghatározó tényező, következőképpen javíthatunk az események láncán: születések számának növekedése -» munkáskezek számának növekedése —» mezőgazdasági expanzió, illetve születések számának csökkenése —> munkáskezek számának csökkenése —» mezőgazdasági depresszió. Az ok, amiért tovább időzünk B. H. Slicher van Bath gondolatánál, az, hogy rámutassunk: a demográfiai változásokra alapozott gazdaságtörténeti modelljeink közül bármelyiket is választjuk, a történeti fejlődésnek olyan pályáját feltételezzük, amely vagy csak rózsaszirmokkal (expanzió), vagy csak tövisekkel (depresszió) van felhintve. Pedig régóta tudjuk már, hogy a történelmi fejlődés virágzó és válságos korszakokon keresztül tör utat magának. A fejlődés virágzó és válságos szakaszaiból kiindulva megkíséreljük még egyszer összerakni építőkockáinkat, tehát -» A. születések számának növekedése —» B. munkáskezek számának növekedése -» C. mezőgazdasági expanzió -» D. születések számának csökkenése —» E. munkáskezek számának csökkenése F. mezőgazdasági depresszió ... Az A-»B->C és a D—»E->F periódus egy rövid történeti szakasz fejlődése esetében hasznos modellül szolgálhat, de ha azt a történelmi korszakváltások pályáinak megértéséhez akarjuk felhasználni - végül is ez volt Slicher van Bath eredeti intenciója is -, a demográfiai változások elsődlegességén alapuló elméletünk a korszakváltások - C-»D és F-»A - természetének megértéséhez nem járul hozzá. A másik lehetőség a következőképpen ábrázolható: —» A. születések számának növekedése —» B. munkáskezek számának növekedése C. mezőgazdasági depresszió -» D. születések számának csökkenése —> E. munkáskezek számának csökkenése —» F. mezőgazdasági expanzió —» ... Ez 24 Slicher van Bath, В. H. (1977) 54.
