Századok – 1989

Tanulmányok - Fekete László: Protoindusztrializáció: a történelmi korszakváltás elmélete avagy a történelemelmélet korszakváltása V–VI/606

Fekete László PROTOINDUSZTRIALIZÁCIÓ: A TÖRTÉNELMI KORSZAKVÁLTÁS ELMÉLETE AVAGY A TÖRTÉNELEMELMÉLET KORSZAKVÁLTÁSA A történészek különösen leleményesek nyelvi szörnyszülöttek világrahozásában és dédelgetésében. A protoindusztrializáció gyűjteményünk egyedülállóan jeles darabja. Beletörődve a megváltoztathatatlanba, tanulmányunkat nem a nyelvművelői buzgalom vezeti, hanem az a kíváncsiság, hogy milyen új tudományos eredmények és problémák kapcsolódnak ehhez a görög prepozícióval megnemesített latinfrancia eredetű, angol történelmi szakkifejezéshez. A protoindusztrializáció gondolata először az 1960-as évek regionális gazdaságtörténeti kutatásai nyomán tűnik fel, mintegy megkérdőjelezve az ipari forradalom eredetével, a gazdasági növekedés ágenseivel s ezen ágensek szerepével kapcsolatos tradicionális elképzeléseket, amelyek az 1950-es évek során és a következő évtized elején W. G. Hoffmann, A. D. Gayer, W. W. Rostow, A. J. Schwartz, W. A. Cole, P. Deane és mások munkáiban nyertek elméleti megerősítést.1 Az említett szerzők az elméleti közgazdaságtanból kölcsönzött egyszerű ökonometriai modellekkel, továbbá már ismert és alkalmazott statisztikai módszerekkel először kísérelték meg egy nemzetgazdaság (Anglia) hosszú távú gazdasági fejlődésének leírását, illetve egy nemzetgazdaság nemzetközi kapcsolatrendszerének feltárását. A kvantitatív történetírás célja nem volt kevesebb, mint hogy leváltsa a leíró jellegű gazdaságtörténetírás nem kvantifikálható kategóriáit és az ezekre a bizonytalan és tisztázatlan kategóriákra, vagy inkább állításokra épülő következtetéseket. A nagy átalakulás korának történetével foglalkozó korábbi, nem kvantitatív szemléletű munkák kategóriái ugyanis csak egész kivételes esetben alkotnak rendszert, s a szerzők többnyire nem lépnek túl a gazdasági növekedés, az iparosodás függő és független változóinak eposzi seregszemléjén, amelyek oly gyakran nem levezethetők egymásból.2 A konszenzus kialakítása viszonylag egyszerű ebben az esetben: a gazdaságtörténetírás nem cáfolható és nem verifikálható tézisei a hit, a spekuláció és az ideo-1 Cole, W. A.—Deane, P. (1965); Deane, P. (1955-1956) 3-38.; Deane, P. (1965); Deane, P.-Cole, W. A. (1962); Hoffmann, W. G. (1940); Gayer, A. D.-Rostow, W. W.-Schwartz, A. J. (1953); Mitchell, В. R. (1981); Rostow, W. W. (1980). A protoindusztrializáció elméletének előtörténetéhez tartoznak: Braun, R. (1965), (1979) és (1984); Kisch H. (1984) korábbi tanulmányai. 2 Az ipari forradalomnak protoindusztrializáció-elmélet előtti historiográfiája vázlatos áttekintése nem fér bele e tanulmány kereteibe. Ld. e.ihez Flinn, M. W. (1966) és Hartwell, R. M. (1971) kitűnő összefoglalását. Újabban az ipari forradalom elméletének radikális átértelmezése zajlik a szakirodalomban, de ez egy másik tanulmány tárgya lehetne. Ld. ehhez N. F. R. Crafts, P. H. Lindert, J. G. Williamson és az Explorations in Economic History című évkönyv szerzőinek munkáit.