Századok – 1989

Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44

A FELVIDÉKI MAGYARSÁG SZÁMA 1921-BEN ÉS 1930-BAN 55 lampolgárságű csehek száma. Ebből 4 376 131 fő élt Csehországban, 2 041 206 fő Morvaországban, 294 441 fő Sziléziában, 71 733 fő Szlovákiában és 9443 fő Kárpátalján. A rendezett állampolgárságú szlovákok száma a köztársaságban 1 967 983 fő volt. Ebből Szlovákiában élt 1 942 059 fő, Kárpátalján 10 294 fő, a cseh országrészekben pedig 15 630 fő.3

9 A rendezett állampolgárságú magyarok összlétszáma Csehországban az 1921 februárjában megtartott népszámlálás nemzetiségi adatai szerint - amint azt feljebb már említettük - 745 431 fő volt. Ebből 637 183 fő Szlovákiában, 102 144 főt Kárpátalján, 6104 főt pedig a cseh országrészekben írtak össze a számlálóbiztosok. Ez azt jelentette, hogy a magyar lakosság százalékaránya Szlovákiában 21,54-re, Kárpátalján pedig 17,03-ra csökkent.4

0 A magyarság számának ily nagyarányú csökkenését a számlálóbiztosok önkényeskedésén túl több más tényező is előmozdította. Ilyen volt például a magyar közalkalmazottak és a magyar értelmiségiek egy részének Magyarországra való távozása. A magyarországi Országos Menekültügyi Hivatal adatai szerint 1918 őszétől 1920. december 31-ig, tehát 26 hónap leforgása alatt, 101 762 felvidéki magyar menekült vagy költözött át Csehszlovákiából Magyarországra.4

1 Erősen csökkentette a csehszlovákiai magyarok számát és százalékarányát a zsidó nemzetiség kategóriájának bevezetése is. Az 1910. évi népszámlálás idején ugyanis a felvidéki zsidók zöme magyar anyanyelvű volt, 1921-ben azonban többnyire már zsidó nemzetiségűeknek írták be őket a számlálóbiztosok. Az 1910. évi népszámláláskor a majdani Szlovákia területén 106 552, a hajdani Kárpátalja területén pedig 36 236 izraelita vallású magyar anyanyelvű személyt, azaz összesen 142 788 főt írtak össze a számlálóbiztosok. Az 1921 februárjában lebonyolított népszámlálás azonban Szlovákiában már mindössze 21 584, Kárpátalján pedig 6863 izraelita vallású, de magát magyar nemzetiségűnek valló csehszlovák állampolgárt talált; az összesen 28 447 fő.4

" A magyarság statisztikai veszteségében tehát a zsidóság többségének elszívása is jelentősen hozzájárult a maga több mint százezres nagyságrendjével. A csehszlovákiai magyar kisebbséget statisztikailag az a tény is apasztotta, hogy a csehszlovák hatóságok körmönfont módon több ezer felvidéki magyarnak nem voltak hajlandóak megadni az állampolgárságot. A rendezetlen állampolgárságú magyarok egyszerűen a „külföldiek" kategóriájába soroltattak. 1921-ben összesen 16 392 rendezetlen állampolgárságú, tehát „külföldi" magyart írtak össze a Csehszlovák Köztársaságban, ebből 13 414-et Szlovákiában, 2033-at Kárpátalján és 945-öt a cseh országrészekben.4

3 Egybevetve az 1910. és 1921. évi népszámlálások nemzetiségi adatait, könnyen kiszámíthatjuk, hogy a Csehszlovák Köztársaság részévé vált teriileteken 39

Uo. 61.* 40

Uo. 60.* 41

Petrichevich Horváth Emil: Jelentés az Országos Menekültügyi Hivatal négy évi működéséről. Bp. 1924., 37. 42

Síítání lidu... íeskoslovenská statistika — Svazek 9., 75.* 43

Síítání lidu... teskoslovenská statistika - Svazek 9., 82.*