Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
52 POPÉLY GYULA tul beszéltem vele, írt mindannyiunkat tótnak, dacára annak, hogy én határozottan kívántam, hogy magyar nemzetiségűnek írjon be bennünket, mert beszélünk ugyan tótul, de magyar anyanyelvűek vagyunk."2 8 Kollár József panaszának pedig az a lényege, hogy a számlálóbiztos először ugyan beírta őt magyarnak, de aztán önhatalmúlag módosította ezt a bejegyzést. A zsidó vallású Gartenbaum Józsefet sem volt hajlandó a számlálóbiztos magyar nemzetiségűnek bejegyezni. „A biztos azon kérdésére, hogy mi a nemzetiségem - olvasható a sértett panaszáról felvett jegyzőkönyvben -, azt feleltem, hogy magyar, a biztos ennek dacára zsidó nemzetiségűnek írt be azért, mert zsidó vallású vagyok. Ez rám nézve sérelmes, mert lehet a vallásom zsidó, de az anyanyelvem magyar, tehát a nemzetiségem is magyar."29 Az említetteken kívül még több koltai magyar is panaszt emelt a községükben ténykedő számlálóbiztosok ellen. Mányi Gyula, Vajda Lajos és Szkladáni Franciska panaszosok egybehangzóan bizonyították, hogy a biztosok különböző praktikákkal, rábeszéléssel vagy fenyegetéssel igyekeztek rávenni őket arra, hogy ne magyaroknak, hanem szlovák nemzetiségűeknek jelentkezzenek. „Maguk tudnak tótul is, mért félnek úgy azoktól a tótoktól, ez úgyis Cseh-Szlovenszkó lesz, ide tót tisztviselők jönnek, a magyar papot, kántort, tanítót, jegyzőt kidobjuk" - ilyen, s ehhez hasonló „érvekkel" agitáltak a koltai számlálóbiztosok a község minél hatékonyabb statisztikai magyartalanítása érdekében.30 A koltai népszámlálási visszaélések oly méreteket öltöttek, hogy azok ellen a község képviselőtestülete is jónak látta haladéktalanul szót emelni; 1921. február 18-án tartott rendkívüli ülése határozatban tiltakozott a számlálóbiztosok eljárása ellen, és kérte új adatfelvétel elrendelését új biztosok közreműködésével. „A népszámlálás megkezdése óta folytonos a panasz a községházán az összeíró biztosok működése ellen, akik minden lehetőt elkövetnek arra nézve, hogy községünknek tótul is beszélő, de túlnyomóan magyar anyanyelvű lakosságát szlovák nemzetiségűnek írhassák be" - szögezte le tiltakozásában Kolta község képviselőtestülete. „Többek közt egyenesen a magyarságot sértő kifejezéseket tesznek, egyszóval korteskednek, hogy aki szlovákul tud, szlováknak írassa magát. Több községi lakos panasza jegyzőkönyvbe vétetett, de egyébként is nagyon sok a panasz az összeírók működése ellen." A koltaiaknak az volt a kérése, hogy a felettes politikai hatóság indítson vizsgálatot a községben működő népszámlálási biztosok és revizor ellen, eddigi ténykedésüket nyilvánítsa semmisnek, illetve Koltán ismételje meg a népszámlálást, hogy ezáltal „a lakosság felizgatott kedélye helyreigazíttassék".3 1 A felettes politikai hatóság azonban a koltai lakosok és a községi képviselőtestület panaszát figyelmen kívül hagyta. A népszámlálás megismétlésére egyes helyeken sor kerülhetett ugyan, de ez mindig csak olyan esetben fordult elő, ha első nekifutásra nem sikerült elérni a község tervezett magyartalanítását. Ez történt meg például a Gömör megyei Dobóca községben is, ahol a hivatalos elvárások ellenére 28 Uo. 29 PEKI - VII - 6a - Népszámlálás - fol. 317 - Jegyzökönyvek. 30 Uo. 31 PEKI - VII - 6a - Népszámlálás - fol. 323 - Kolta község képviselőtestületének feljelentése a népszámlálási visszaélések tárgyában.
