Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
A FELVIDÉKI MAGYARSÁG SZÁMA 1921-BEN ÉS 1930-BAN 47 16 népszámláláskor külön-külön rovatban felvételezzék mind az anyanyelvet, mind a nemzetiséget. Javaslatát azzal az indoklással vetették el, hogy az ily módon nyert statisztikai adatok szinte alig térnének el egymástól, ezért nem látszik szükségszerűnek rögzíteni külön az anyanyelvet és külön a nemzetiséget.1 4 * * * A népszámlálási törvényjavaslatot a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése 1920. április 8-án fogadta el és emelte törvényerőre, mint 256/1920. sz. törvénycikket.1 5 A népszámlálási törvény végrehajtási utasítását az 1920. október 30-án kibocsátott 592. sz. kormányrendelet tartalmazta, amely összefoglalta és végső formába öntötte az Állami Statisztikai Tanács Népszámlálási Bizottsága előkészítő munkálatainak eredményét a népszámlálás gyakorlati lebonyolításával kapcsolatban. Az említett kormányrendelet 35 paragrafusban szabályozta a megtartandó népszámlálás lebonyolításának módozatait, a számlálóbiztosok munkáját, az ellenőrzés részleteit stb. Az 592/1920. sz. kormányrendelet 1. paragrafusa a népszámlálás eszmei időpontját 1921. február 15-ike éjszakájának éjféljében határozta meg. A 17. paragrafus értelmében a számlálóbiztosok 1921. február 16-án reggel 8.00 óráig kötelesek elkezdeni munkájukat. A kormányrendelet 3. paragrafusa kimondta, hogy a népszámlálás folyamán konkrétan felvételezni fogják a megszámláltak nemét, családi állapotát, korát, illetőségét, nemzetiségét, vallását és foglalkozását. A 4. paragrafus úgy intézkedett, hogy az adatfelvétel részben számlálóívek, részben összeírási ívek alkalmazásával történjék. A számlálóíveket maguk a megszámláltak töltik ki, az összeírási ívek kitöltése azonban a számlálóbiztosok feladata. A kormányrendelet 5. paragrafusa ezzel kapcsolatban egyelőre csupán annyit árult el, hogy a belügyminiszter vagy az általa meghatalmazott hivatal állapítja meg, mely helységekben alkalmazzák majd a számláló-, illetve összeírási íveket.1 6 A mi szempontúkból különös figyelmet érdemel a nemzetiség felvételezésének szabálya. A rendelet 20. paragrafusa ezzel kapcsolatban a következő eljárást szabta meg: „A nemzetiségre vonatkozó adatokat különös lelkiismeretességgel és szigorúan az igazságnak megfelelően kell megállapítani. A számlálóívek kitöltésénél a háztartás feje köteles a családjához nem tartozó személyek esetében azt a nemzetiséget bejegyezni, amelyhez tartozóknak maguk ezek a személyek vallják magukat. Amennyiben a számlálóbiztosnak oka van kételkedni ebben, kihallgatja ezeket a személyeket, és ha a nemzetiség helytelenül volt beírva, bűnvádi feljelentést tesz. Az összeírási ívekbe a számlálóbiztosnak csak azt a nemzetiséget szabad bejegyeznie, amelyet a háztartás feje saját maga, illetve családjának kiskorú tagjai, valamint a beszámíthatatlan személyek nevében megad. A nagykorú személyek sa-UUo.4. 15 Sbírka zákonú a nafízení státu íeskoskolvcnského. Roifník 1920., 547. 16 Uo. 1503-1505.
