Századok – 1989
Cikkek - Juhász Kálmán: Az aradi káptalan (1135–1552) Történeti áttekintés III–IV/494
502 JUHÁSZ KÁLMÁN 38 zár békési várparancsnok, („hadnagy"), továbbá századosai („száznagy") megújították a pert László királyi udvarbíró előtt, mégpedig Miska elhalálozása miatt, ennek fia, Márton ellen. A felperesek azonban nem voltak szerencsésebbek, mint jogelődjeik. Miska fia Márton megőrizte az aradi káptalan 1222. évi oklevelét arról, hogy a tüzesvaspróba az ő atyja javára dőlt el. Ezt az oklevelet felmutatta.3 9 Azonkívül meg tudta nevezni a Gyula nádorispántól kimondott ítélet végrehajtóját: a Dran4 0 faluból való Illés fia Őse4 poroszlót, aki a peres feleket annak idején tüzesvaspróbára Aradra utasította. E két bizonyítékkal szemben tehetetlenül állottak a felperesek László udvarbíró előtt. Ez tehát elmarasztalta őket. Ezenfelül, hogy további perpatvarkodásnak elejét vegye, mind a két peres félt Váradra rendelte. Itt a váradi káptalan feljegyezte a perbeli eljárás eredményét. Ez a feljegyzés nemcsak azt mutatja, hogy Aradon tüzesvasítéletet tartottak,- hanem azt is igazolja, hogy az aradi káptalan jogosult volt bizony ító-oklevelek kiállítására. Ebből fejlődött a hiteleshelyi intézmény. A bizonyítási eljárásnál a legfontosabb szerepet a pecsét játssza. A legrégibb aradi káptalani pecsét 1269-ből maradt fenn. A káptalan védőszentjét, Szent Márton püspököt tünteti fel, bal kezében pásztorbottal, jobbjával áldást osztva. Körirata: SIGILLUM CAPITULI ORODIENSIS.4 2 Az aradi káptalan az egyházi és hiteshelyi szolgálaton kívül iskolát, ún. káptalani iskolát tartott fenn. Ennek „mesterei" az olvasó- és éneklő-kanonokok és ezek segédei, az al-olvasók (sublektor) és al-éneklők (succantor) voltak. Az aradi káptalani iskola tanmenete megegyezett az akkori kor káptalani iskoláinak tanmenetével. A káptalani iskola tanárai között gyakran találunk nagyműveltségű, külföldi egyetemet látogatott férfiakat. Az aradi káptalan is átesett mindazokon a sorscsapásokon, melyek ezt a vidéket érték. A halálos döfést mégis, mint annyi más itteni intézménynek, a török dúlás szolgáltatta. A csanádi Szent Györgyről nevezett székeskáptalan és a Szent Üdvözítőről nevezett társaskáptalan tagjai kénytelenek voltak már Csanád első ostromakor (1550) elmenekülni. Utolsó kiadványuk 1549. VIII. 2-án kelt.4 3 Pósakastélyi Pósa János kanonok karassói főesperes Aradra menekült, sikerült az itteni káptalanban elhelyezkednie és az olvasókanonokságot töltötte be. Azonban az aradi káptalan napjai is meg voltak számlálva. Utolsó hiteles oklevelét 1552. VI. 18-án állította ki. Újlaki Ferenc győri püspök és királyi helytartó parancsára Gyulai Gál Andrást beiktatta a Gyulai Deák István halálával a koronára szállott Zaránd megyei részbirtokába. Az iktatáson Szegedi Ferenc őrkanonok volt a hites bizonyság. A vonatkozó oklevél záradékában előfordulnak: a már említett Pósakastélyi Pósa János olvasó-kanonok, Tömpösi György éneklő-kanonok, a már szintén említett Szegedi Ferenc őrkanonok, továbbá Bilaki István, Pozsgai György, Erdőszentmihályi Lőrinc, Szegedi Turcsin János mes-38 „Cesar princeps erat (helyesen: excrcitus) de Bekes." Vö. Karácsonyi, Békés vm. I. 43. 39 „Martinus... hoc ostendit testimonialibus literis Orodiensis capituli." (Reg. Var. 291.) 40 A Regestnim kiadói szerint: Darány Somogy megyében. (Reg. Var. 291.) 41 Peg. Var. 291. űgylátszik, sajtóhibából: „Husii". Az 1550. évi kiadásban „Eusij". (Vö. id. m. 347.) 42 A pecsét és a vonatkozó oklevél hasonmása: Csan. piispség. II. 48. 43 A csan. piispség. II/I. 15 158. Hasonmása: id. h. 85.
