Századok – 1989
Cikkek - Juhász Kálmán: Az aradi káptalan (1135–1552) Történeti áttekintés III–IV/494
AZ ARADI KÁPTALAN (1135-1552) 503 terkanonokok.4 4 Amint a két csanádi káptalan Csanádról Aradra, úgy az aradi káptalan tagjai a csanádiakkai együtt Aradról valószínűleg Gyulára menekültek. Itt megélhetésük Maros jobb parti birtokaikból még ideig-óráig biztosítottnak látszott. Mint a gyulafehérvári káptalan követe az 1604. évi országgyűlésen jelentette: a török veszedelem elől Aradból és Csanádból Fehérvárra vitték az ország leveleit.4 5 János Zsigmond említi (1569. III. 9.), hogy az egykori aradi káptalan 1550. XII. 21-én kiadott oklevelét a gyulafehérvári káptalan sekrestyéjében őrzött jegyzőkönyvéből közli.46 Az aradi káptalan végkép megszűnvén, már csak a prépostság marad meg. A káptalan elpusztulása után kinevezett Kucsilics Péter prépost iparkodott a birtokok roncsait, ahogy lehetett, megmenteni, vagy legalábbis a végső pusztulást késleltetni. Felettes egyházi hatóságai is támogatták ebben. Nyitrai főesperes volt, midőn az aradi prépostságot elnyerte. E kinevezéshez elmulasztotta az esztergomi érsek megerősítését kieszközölni. Ez kitűnt, midőn Oláh Miklós érsek Nagyszombatba (1557. VI. 10-re) megidézte a joghatósága alá tartozó apátokat és prépostokat javadalmuk igazolására. Kiderült továbbá, hogy két összeférhetetlen (incompatibilis) javadalmat bírt (főesperességet és prépostságot) és ezért jog szerint mindkettőt el kellett volna veszítenie. A bíróság azonban tekintettel arra, hogy az aradi prépostság javainak nagyobb része idegen kézben volt és a még meglevő birtokok megmentése céljából a prépostságot nem célszerű üresedésben hagyni, utasította a prépostot, hogy kérje az esztergomi érsek megerősítését. Kucsilics még ez év agusztus 12- én letette az esküt az érsek kezébe és szokás szerint beiktattatott.4 7 Az aradi káptalan erdélyi javait már 1542-ben Horváth Mihály diódi várnagy akarta magához ragadni. A káptalan kérésére Izabella királyné ettől őt eltiltotta. Ennek azonban úgy látszik az akkori zavaros időkben nem volt foganatja és Horváth Mihály a káptalan Torda megyei jószágait saját kezére kerítette. A tordai országgyűlés (1544. VIII. 1.) elrendelte, hogy Horváth Mihály szolgáltassa ki az aradi káptalan jószágait.48 A törökök fokozatos terjeszkedésével egyre tünedezett a remény az aradi káptalan visszaállítására. Ez arra késztette a királyt, hogy a káptalannak a török hódoltság területén kívül eső birtokait világiaknak adományozza. Amint Horváth Mihály diódi várnagynak az aradi káptalan erdélyi birtokait, úgy Horváth Marinics 44 Teljes szövege: Stifte, Oklevéltár 65. sz. 294-296. 1. 45 Tört. Adattár, I. 430. 44 „Qui quidem conservatores et requisitores praefatarum literalium instrumentorum mandatis nostris per omnia ut tenemur satis facientes universas literas et quaeque literalia instrumenta, пес non regestra, matrices, et cuncta originalia, transumpta literalium in sacristia sive conservatorio dictae ecclesie Albensis more solito reposita, et locata diligenter requisivissent et investigassent, nihilominus inter eadem in quodam prothocollo capituli olim ecclesiae Orodiensis quondam signaturam factum praedictum tangentes et concernentes reinvenissent, tali sub tenore..." (Szörény, III. p. 372, nr. 255.) 47 Péterffy Carolus, Sacra concilia in regno Hungáriáé celebrata. Posonii, 1741, II. 32. 48 „universa bona et iura possessionaria capituli et canonicomm Orodiensium, tam in Orodiensi, quam in aliis comitatibus habita, ad ipsos scilicet praecise pertinentia, stimul cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, quovis nominis vocabulo vocitatis ad eadem de iure et ab antiquo spectantibus et pertinere debentibus." (Das Tschanad-Temesvarer Bistum waehrend der Türkenherrschaft. Dülmen i. W. 1938, 265.)
