Századok – 1989
Cikkek - Juhász Kálmán: Az aradi káptalan (1135–1552) Történeti áttekintés III–IV/494
498 JUHÁSZ KÁLMÁN locsai székeskáptalannak. Ennek sajátságos oka volt: a prépostság jövedelmeinek megfogyatkozása miatt Ugrin kalocsai érsek a prépostságot a bodrogi főesperességgel egyesítette és e főesperesség révén lett a kalocsai székeskáptalan tagjává.1 9 A csázmai prépost tényleg tagja volt a zágrábi székeskáptalannak, sőt gyakrabban tartózkodott Zágrábban, mint Csázmán; azonban éppen emiatt a csázmai káptalan idővel nem ismerte el őt többé prépostjának.2 0 Az aradi prépostok székhelye távol esett az egyházmegye székes káptalanjától, Csanádtól. Ezenkívül nem viseltek főesperességet. így semmiféle jogcímük nem volt a székeskáptalani tagsághoz és nem is voltak sohasem tagjai a csanádi székeskáptalannak. A csanádi székeskáptalanban a csanádi vagy székesegyházi, továbbá a Maroson túli, temesi, torontáli, krassói és sebesi főesperességen kívül volt külön „aradi főesperesség". Ámde ezt a hivatalt sohasem töltötte be az aradi prépost, vagyis ez a főesperesség az aradi prépostsággal nem volt összekötve - mint pl. az esztergomi káptalanban a pozsonyi főesperesség a pozsonyi prépostsággal vagy a kalocsai káptalanban a bodrogi főesperesség a háji prépostsággal - jóllehet ez az elnevezés megtévesztőleg hatott és egyes történészek az aradi főesperest egyszersmind az aradi káptalan kanonokjának tekintették.2 1 Aradon a kanonokok életmódja a kornak és a viszonyoknak megfelelően fejlődött. Mikor hagyott fel az aradi káptalan a klastromi életmóddal, arra nézve nem állanak adatok rendelkezésünkre. A dömösi prépostságban - melynek 1138-ban a csanádi püspökség területén is voltak szolgái - ebben az évben még szerzetesi életmód folyik: kolostorban (claustrum) laknak, közös hálószobában (dormitorium) alusznak és az ebédlőben (refectorium) együtt étkeznek.2 2 A következő század elején2 3 azonban Tiba váci kanonoknak Pál nevű cselédje (serviens) van. Ekkor tehát a váci káptalan tagjainak már külön háztartása volt. Ugyanakkortájt (1237) értesülünk arról, hogy a zágrábi káptalan is felhagyott a közös lakással és az együttes étkezéssel. Csázmán a káptalan már alapításakor (1232) sem étkezik közös asztalnál.2 5 A győri káptalan 1250-ben karácsonykor, áldozócsütörtökön, pünkösdkor és a Mária-ünnepeken az ebédlőben együtt étkezik. Ezekből az analóg példákból fogalmat alkothatunk magunknak arra nézve, miként alakulhatott át az aradi társaskáptalan szervezete. A szerzetesi élet megszüntetésével együtt járt a káptalani javaknak, szétválasztása; mégpedig a székeskáptalanoknál a püspöki javadalomtól, a társaskáptalanoknál a kanonok és préposti javak elkülönítése. Részben ez, részben más körülmények, a káptalanok 19 Balics, id. m. II/II. 50. 20 Mon. Zagr. II. 83; vö. Balics, id. m. II/II. 48. 21 R. S. I. 287. 22 Mon. Stríg. I. 92-93. 23 1234. 24 Árp. XI. 298. 25 Mon. Zagr. I. 72. 26 Árp. II. 219. Vö. Békefi Rémig, A magyarországi káptalanok megalakulása és Szent Chrodegang regulája. Katolikus Szemle, 19001, 100-101. Ugyanő, A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bp. 1910, 32-34. 27 A püspöki és káptalani vagyon szétválasztását világosan feltünteti II. Endre oklevele, melyben meghagyja a Maros folyón működő sótiszteknek, hogy Szegeden, Szent István-nap előtt minden évben 50 márka értékű sót adjanak a zágrábi kanonokoknak, de ne a püspöknek. (Árp. IX. 138-149. Vö. Békefi, A magyarországi káptalanok 98, A káptalani iskolák 20.)
