Századok – 1989
Cikkek - Juhász Kálmán: Az aradi káptalan (1135–1552) Történeti áttekintés III–IV/494
AZ ARADI KÁPTALAN (1135-1552) 497 rendelkezése alá. A prépostok megerősítését a XII. század végéig az esztergomi érsekek gyakorolták. 1202-ben Imre király kérésére, III. Ince pápa a Szentszék részére vette át. A társaskáptalan templomának alapjait Szent Márton tiszteletére II. Béla király tétette le, de a templomot csak Jolánta királyné, II. Endre második neje fejezte be. Verancsics Antal egri püspök írja, hogy bazilika volt. Semmi esetre sem lehetett tehát azonos a román stílusban épült bezerei bencésapátsági egyházzal, jóllehet ennek omladékait az Arad-megyei Glogováczon jó ideig az aradi káptalani egyház romjainak tartották.1 5 Az aradi társaskáptalani templom a XVIII. század közepén lebontott aradi vár területén állott; később itt épült a szentferencrendiek temploma. A káptalani egyház kőmaradványait Arad legújabb várának építésekor használták fel.16 A káptalan feje a prépost volt. Utána következtek: az olvasó-, éneklő-, őrkanonok, majd a mester-kanonokok, végül a kápolna- és oltárigazgatók és karkáplánok. A káptalannak általában 15-20 tagja lehetett. A legtöbb társaskáptalani prépost egyszersmind a székeskáptalan tagja is volt és a székeskáptalanban az ún. oszlopos- (olvasó-, éneklő-, őr) kanonok után foglalt helyet. Esztergomban a székeskáptalan tagja volt a szentgyörgymezei, a szentistváni és szenttamási prépost, úgyszintén a pozsonyi társaskáptalan prépostja.1 7 Váradon valamennyi társaskáptalani prépost tagja volt a váradi székeskáptalannak. A kalocsai egyházmegyében a háji prépost tagja volt a kalocsai székeskáptalannak. A csázmai prépost tagja volt a zágrábi székeskáptalannak. A csanádi egyházmegyében, a Szent Üdvözítőről nevezett csanádi társaskáptalan prépostja szintén tagja volt az egyházmegye székeskáptalanának és abban mint „kis-prépost" legott a székeskáptalani prépost, azaz a csanádi „nagy-prépost" után foglalt helyet. E hasonló esetekből azonban mégsem lehet arra következtetni, hogy az aradi prépost tagja volt a csanádi székeskáptalannak. Az előbb felsorolt esetek és az aradi prépost helyzete közt lényeges különbség áll fenn. A szent györgymezei, szentistváni és szenttamási prépostok székhelye azonos volt az esztergomi székeskáptalanéval. A váradi társaskáptalani prépostok szintén valamennyien az egyházmegye székvárosában. Váradon a csanádi kisprépostok, a csanádi székeskáptalan helyén, Csanádon, rezideáltak. Ez a magyarázata annak, hogy ők egyszersmind az egyházmegye székeskáptalanának tagjai voltak. A pozsonyi prépost nem préposti minőségében, hanem csak a neki átengedett főesperesség címén volt tagja az esztergomi káptalannak.1 8 A háji prépost szintén nem préposti tiszténél fogva volt tagja a ka-14 Balics Lajos, A róm. kat. egyház története Magyarországon. Bp. 1890. II/II. 125-126. 15 Már Bél Mátyás (Comitatus Aradiensis) azt tartotta, hogy Arad a mai Glogovácz helyén állott. Ezt a tévedést azután Arad monografusai, Perecsényi Nagy László, Fábián és Lakatos elterjesztették. (Vö. Oltványi Pál, A csanádi püspöki megye birtokviszonyainak rövid története. Szeged, 1867, 68, 79. M. 175-176.) Ortvay Tivadar, Magyarország egyházi földleírása. Bp. 1891, 399-400. Barna János, Árpád-házi templomaink. Makó, 1902, 128. 16 M. 177, 446. 17 A budai prépost nem az esztergomi, hanem a veszprémi egyházmegye kötelékébe tartozott. (Vö. Kollányi Ferenc, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900, XLV1I.) 18 Ez a helyzet már a XIV. század közepén megszűnt. Azelőtt sem lettek a pozsonyi prépostok e kineveztetésükkel egyszersmind az esztergomi káptalan tagjaivá, hanem fordítva: az esztergomi kanonokok fokozatos előléptetés útján nyerték el azt a káptalani széket, mellyel a pozsonyi prépostság és főesperesség egybe volt kapcsolva.
