Századok – 1989
Tanulmányok - Fejős Imre: Az országgyűlési ifjak társalkodási egyesülete III–IV/442
458 FEJÓS IMRE megvolt a könyvtárban. Mindjárt az alakuláskor előfizettek a Széchenyi eszméit szolgáló Jelenkorra és melléklapjára, a Társalkodóra. Járt ezen kívül az egyesületnek a Tudománytár, a Regéllő és Honművész, a Rajzolatok, a Bajza-féle Kritikai lapok és pár jelentéktelen almanachon kívül az Aurora. Német magazinok mellett másodkézből kibérelték az Augsburger Allgemeine Zeitungot, az egyetlen külföldi politikai lapot, amelyet az országba beeresztettek, és amely bőven hozta a nyugati parlamentek tárgyalásait.48 A Társaság könyveit nagyobbrészt a tagok engedték át használatra, ezért számuk ingadozott. Rendszeres jegyzéket nem vezettek, de annyi megállapítható, hogy az év végén 130, 1835 februárjában 84 kötet volt benne. E szerény könyvtár művelődési értéke a kor viszonyai közt nem kicsinyelhető. Még egy évtizeddel később is egy színmagyar 25 000 lakosú városban, a három magyar folyóiratnak mindössze hét előfizetője akadt, Pécsett pedig Dugonicson és Igazon kívül más magyar könyv nem volt kapható,4 9 tiltott művekhez, mint Lamennais és Börne, közönséges emberfia hozzá sem férhetett. Sokan csak azért léptek be az egyesületbe, hogy így a ritka és szabadszellemű könyvekhez hozzájussanak, a vendégintézmény révén elég széles körre is kiterjedt hatása, a társaság fennállásának tartama alatt kétszáznál többen fordulván meg az egyesületben. A titkosrendőrség is felfigyelt a könyvtárra. Stoffer a nádor parancsára a tankerületi főigazgató útján elrendelte Lamennais feltalálható műveinek elkobzását, annyival inkább, mert állítólag Kossuth kéziratos fordításában magyarul is forgalomba kerültek.50 A Társalkodási Egyesület Könyvtárának olvasmányai az országgyűlési ifjúság legjobbjaiban betetőzték azt a fejlődést, amelyet a diétális tárgyalások megindítottak. Gondolatviláguk gyökeres, sőt mondhatni forradalmi átalakulása itt kapta meg végső formáját és a hitet a demokratikus fejlődés szükséges és lehető voltában. Ez a nemzedék már túljutott a nyelvi-irodalmi eszme varázsán és rálépett a realitások útjára, eszményképeit is a politikai megújhodás férfiaiban kereste. Az okt. 18-i közgyűlésen Kalauz szóba hozta, hogy az ifjúság közt részvénytársaság alakult Deák és Kölcsey arcképeinek litográfiában való elkészíttetése és terjesztése céljából.5 1 Egyelőre csak Kölcsey képének elkészítését határozták el. Palóczy nov. 22-én jelentette, hogy a szükséges pénz Pulszkyhoz már régen befolyt. Javasolta, küldjenek ki valakit az egyesületből, hogy a dolog-állásáról értesüljenek. Előadta még, hogy Ponori Thewrewk József meglátogatta és azt az ajánlatot tette, működjenek vele együtt, mivel az országgyűlés tagjairól képekkel egy művet akar kiadni. Kalauz rögtön közbeszólt, hogy Thewrewkkel nem akar együttműködni.5 2 Mire kiküldték Palóczyt és Vukovicsot Pulszkyhoz megbeszélésre. Később Vukovics bemutatta Kliegel Józsefnek, első házigazdájuknak művét Kölcseyről, de nem találták 48 A Társalkodási Egyesület könyvtárában található könyvek lajstroma, 1835. febr. - Notizen, 1834. aug. 16., továbbá a Jegyzőkönyv. P. M. Lovassy ir. Ferstl, 6314. 6338. O. Kvt. 49 Farkas Gyula: A fiatal Magyarország kora. 1937. 234. 1. 50 Paur Kornél vallomása, 1836. nov. 12. O. lev. Lovassy ir. Stoffer jelentése a nádorhoz, 1834. aug. 7. O. lev. Lovassy ir. Stoffer jelentése a nádorhoz, 1834. aug. 7. O. lev. Nádori levéltár. 51 Ferstl, 1834, okt. 18. O. Kvt. 52 Ponori Thewrewk József, több Széchenyi-ellenes munka szerzője, Magyar Pantheon címmel kiadta az országgyűlés tagjairól Manschgó János litográfiáit.
