Századok – 1989

Tanulmányok - Fejős Imre: Az országgyűlési ifjak társalkodási egyesülete III–IV/442

450 FEJÓS IMRE vács voltak. Mindjárt a második ülésen (júl. 16.), amelyet Asztalos Pál mint soros elnök beszéddel nyitott meg, elhatározták, hogy Kölcseyt, Deákot és Beőthyt küldöttségileg értesítik a megalakulásról és az egyesületet pártfogásukba ajánlják. Ezt azok készségesen megígérték. Megbízták továbbá a pénztárnokot és az ellenőrt, hogy az egyesület illő szállásáról gondoskodjanak. Először a borsodi követ, Palóczy László lakása melletti két szobából álló helyiséget szerették volna kibérelni, de mivel a háziúr a rendőrség intésére nem volt hajlandó bérbeadni, Kászonyi anyai nagybátyja, az ezermester festő és feltaláló Kliegel József lakásából vettek ki két szobát a Hosszú utca 92. sz. alatt, gróf Esterházy Vince házának harmadik emeletén. Itt az első ülést júl. 26-án tartották. A berendezésre bérbevettek két asztalt, harminc széket és két pamlagot. Pulszky az asztalokat zöld posztóval akarta beboríttatni, de a puritán Lovassy indítványára az erre szükséges összeget a közgyűlés az erdélyi országgyűlési tudósítások lemásolására fordította. Pulszkyt szépérzéke mégsem hagyta nyugodni. A határozat ellenére megvette a posztót, s ezzel Lovassy megrovását vonta a fejére. A berendezkedés költségét, továbbá a Jelenkor és a Regéllő előfizetési díját az első hónapra megállapított 5 frt. tagdíjból fedezték. Hamarosan új tagok is jelentkeztek. Olgyay Lajos, Hankovics György és Szacsvay Mihály; mindhárman bihariak, az utóbbi Laicsák püspök kancellistája, Han- 1 kovics később a bihari központi járásban szolgabíró, Szacsvay Mihály helytartótanácsi fogalmazó.2

0 III. A társaság ülései nyilvánosak voltak, kezdettől fogva több vendég is részt vett rajtuk, a mozgalomról tehát könnyűszerrel tudomást szerezhetett az országgyűlési titkosrendőrség. Ferstl Frigyes rendőrfőnök már az alakulás napján jelenti Bécsbe, hogy az ifjúság excentrikus része helyiséget keres egy kaszinó felállításához. A júl. 30-i ülésről pedig felküldi az első kémjelentést.2

1 A kormány általában rossz szemmel nézte a „kaszinóalapítás dühét", benne a gonosz szellem melegágyát látta, céljuknak a közvélemény kisajátítását és az ellenzék elveinek terjesztését tartotta,2

2

Metternichnek azonkívül különös gondot okozott az ifjú Európa szervezkedése. Előbb - 1833. nov. 24-én - nyilván férjének szellemében, Melanie hercegnő disputált dühös hévvel Széchenyivel erről, a Társalkodási Egyesület alapítása után, júl. 22-én, maga a herceg fejtegette széltében-hosszában nézeteit a gróf előtt.23

Valószínű, hogy Metternich ekkor már tudott a jurátusok tömörüléséről és testet ölteni látta rémképét, aminthogy későbben az ifjak társaságát Pozsonyban közönségesen Giovene (!) Hungaria Társaság néven emlegették.2

4 20 Tokody Bertalan váradolaszi ügyvéd vallomása. Jakab, i. m. I. 229.: Ember Győző: A m. kir. helytartótanács ügyintézésének története, 1940. - Szacsvay Imrét a Függetlenségi Nyilatkozat szerzőjét tévesen szokták Pulszky felületességéből a tagok között említeni. Ó csak 1839-ben járt Pozsonyban. 21

Wertheimer, i. m. Notizen, 1834. júl. 30. P. M. Lovassy ir. 22

Reviczky felteijesztése az uralkodóhoz. 1833. dec. 5. Közli Viszota Gyula: Széchenyi Naplója, 4. 23

Naplók, 4. kötet. Friebeisz Imre Esztergom megye követének levele Héjjá Imre Esztergom megye első alispánjához. 1835. febr. 3. P. M.