Századok – 1989

Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Honoráciorok a reformkorban III–IV/427

438 HECKENAST GUSZT/'' kiszorulást hozta magával. A magyar honoráciorok, a nem nemes értelmiség politikai téren is elfogadta a nemesi, elsősorban a kisnemesi értelmiség vezetését s a kisnemesi értelmiség harcainak második vonalában vett csak részt. Ezzel szemben a nemzetiségi honoráciornak nem volt kihez asszimilálódnia. Ha nem magyarosodott meg, kényte­len volt saját feje után indulni, önállóan politizálni. És mert ő volt rendszerint a nem­zetiségnek legmagasabb társadalmi rétege, a dolgok természeténél fogva az illető nemzetiségnek kulturális, társadalmi és politikai vezetőjévé lett. így a körülmények erejénél fogva nem vált számára lehetővé, ami a legtöbb magyar honoráciornak sorsa lett, hogy elszakadjon népétől. A honoráciorok életmódjáról forrásaink semmit sem mondanak. Mivel a hono­rácior-réteg rendkívül heterogén elemekből áll, ami jellemző az egyik rétegre, sem­miképpen sem felel meg a valóságnak egy másik csoport esetében. A nem nemes pap vagy tisztviselő életmódja nagyon különbözött a falusi jegyzőétől, vagy pláne a ko­vácsmester-állatorvosétól, bábáétól. Általánosságban megállapítható, hogy a honorá­cior életmódja, életkörülményei nem ütnek el környezetétől. A városi nem nemes ér­telmiség éppúgy gazdálkodik, mint az előkelőbb polgárok, értelmiségi foglalkozásuk kiegészítéseként. Gyakran van rétjük, földjük, szőlőjük, állatokat tartanak. Gazdagabb honoráciorok szívesen fektetik vagyonukat vízi- és szárazmalmokba.4 8 Gyakran sze­reznek városi polgárjogot, de ettől függetlenül a honorácior-állapot előkelőbb a pol­gárénál. Valószínű, hogy a polgárjog megszerzése csak bizonyos polgári előjogok él­vezetének biztosítására szolgált. A társadalmi életben a honoráciorok lehetőleg fölfelé simulnak, a nemességhez, s gondosan elkülönülnek az iparosoktól.50 A honorácior-állapot kétségtelenül magyarosító hatással volt a városokban élő nem nemes értelmiségiekre. A nem-magyar nevű honoráciorok gyakran akkor is magyar nevet vesznek fel, ha nem nyerik el a nemességet.5 1 A nemesség is fel akarta használni a honorácior-állapot úgy látszik köztudomásúan magyarosító hatását, ami­kor a szavazati joggal felruházandó honorácioroktól megkívánta, hogy „a magyar nyelvbeni elégséges jártassággal bírjanak".5 2 A kormányzat részéről az egyes honorácioroknak inkább csak kellemetlenkedés­ben lehetett részük. Pulszky említ egy európai hírű ásványgyűjtőt, akinek a kancellá­ria nem engedte meg a neki adományozott külföldi rendjelek viselését, mivel nem volt nemes.5 3 A nemesség részéről egyaránt tapasztalhattak jó- és rosszindulatot. Igazán jól csak ott érezhették magukat, ahol egymás közt élhettek társadalmi életet. Egy ilyen honorácior-kispolgári társaság központja volt pl. Nagyszalontán Arany János.5 Nem volt könnyű a honorácior élete, de még ennél is nehezebb volt a kiemel­kedés a jobbágysorból, a feljutás a honoráciorok közé. Ez a felemelkedés rengeteg 48 1828-i országos összeírás passim. 49 Oszctzlcy Dénes: A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség fölbomlásakor. Budapest, 1935. 47. sk. 1. 50 Leipziger Vierteljahrsschrift aus und für Ungarn. 1843. II. Bd. 2. H. 47., 49. 51 Kósa János: Pest és Buda elmagyarosodása 1848-ig. Budapest, 1937. 269. 1. 52 Kovács i. m. III. к. 356. 1. 53 Pulszky i. m. I. k. 42. 1. 54 Gyöngyösi László.: Adatok Arany János életéhez. EPhK. 1905. 483. sk. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents