Századok – 1989

Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Honoráciorok a reformkorban III–IV/427

HONORÁCIOROK A REFORMKORBAN 431 Az 1828-i országos összeírás szerint a megyékben 1467, a sz. kir. városokban 2033, Magyarország területén tehát összesen 3500 honorácior élt.9

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy az összeírásból az egyházi személyek, tanítók és a tisztviselők különböző kategóriái kimaradtak. És hogy az így össze nem írt honoráciorok száma igen jelentős lehet, mutatja, hogy tanító, amely pedig par excellence nem-nemesi jellegű foglalkozás, már 1772-ben, csak a megyékben 4437 volt,10

vagyis több, mint fél évszázad múlva az összes honoráciorok állítólagos száma, így a honoráciorok lélekszámának az 1828-i összeírás alapján falvanként lehetséges összeállítása teljesen irreális eredményt ad. Az 1840-es évekre vonatkozólag valószínűleg közel járhat az igazsághoz Lukács Móric becslése, aki egy hírlapi cikkében a honoráciorok számát mintegy 50 000-re tette.1

1 A napóleoni háborúk idején a nagy mezőgazdasági konjunktúra következtében megvagyonosodott parasztság egyre nagyobb számban iskoláztatta gyermekeit. Ezzel magyarázható, hogy Pest megyében a honoráciorok száma 1804-1842 közt 202-ről 927-re,1

2

Eger városában az ügyvédeké 1828-1832 közt 50%-kal, 15-ről 22-re emelkedett.1

3

Talán a második honorácior-nemzedék jelentkezik a reformkor derekán a pesti piarista gimnázium statisztikájában, amely szerint tanítványaik szülei közül 1810-ben még csak 6,9% honorácior és 5,9% nemtelen, 1840-ben pedig, míg a nemtelenek száma szinte változatlanul 6,0%, a honorácioroké felugrik 34,5%- ra. 4

Ezekből az adatokból nyilvánvaló a honorácior-réteg állandó, következetes gyarapodása, azonban magát a folyamatot gyér adataink világánál nem tudjuk megragadni és leírni. Figyelembe véve azt, hogy nem-nemes lelkészek, tanítók, tisztviselők az ország területén körülbelül egyenletesen lehettek eloszolva, az 1828-i országos összeírás adataiból is levonhatunk bizonyos általános következtetéseket. Kitűnik a konskripcióból, к hogy honoráciorok az egész ország területén laknak, s bár a legkisebb falvakban vagy zárt települést nem is alkotó közigazgatási kerületekben is találhatunk egy-egy hono"áciort, mégis előfordulásuk inkább nagyobb helységekben valószínű. Csoportosan taálhatók jóformán minden mezővárosban, legnagyobb számmal pedig a sz. kir. városokban. Hegyes vidéken aránylag kevesebben vannak, felerészben síksági, felerészben hegyvidéki megyéknek inkább a síksági részén találhatók, elsősorban a vásárvonalon. 7eltűnően kevés a honorácior a színmagyar lakosságú alföldi megyékben, ugyanakkor nem-magyar, elsősorban német és szerb telepesek által lakott megyék szinte zsúfol-i vannak velük. Ez a feltűnő különbség magyar- és telepesek-lakta megyék közt a bbágy magyarok és szabad bevándorlottak egymástól olyannyira különböző jogi és azdasági helyzetében leli magyarázatát. A szabad telepesek gyermekei sokkal könnyebben szerezhették meg azt az iskolai képesítést, amely már honoráciorrá emel, 9 t Tagányi Károly: Az 1828-i országos összeírás végleges eredményei. Magyar Gazdaságtörténelmi 4zemle, 1896. 110. sk. és 206. sk. 1. 10

Thirring i. m. 67. 1. 11

Lukács Móric Összes Müvei. Budapest, 1894. II. k. 78. 1. 12 Pest vm. lt. Pest vm. népességi statisztikája, 1804-1831: Summarium, 1832-1842: Summás :áblázat. 13

Orsz. Lt. Nádori It. Conscriptiones regnicolares Art. VII. 1825/7. ordinatae. Heves és Külső-Szoltok vm. Eger érseki város 1828. és 1832. évi összeírása. 14

Kása: Budapest ... i. m. 110 1.