Századok – 1989

Tanulmányok - Kumorovitz L. Bernát: A középkori magyar írásbeliség kialakulása III–IV/381

A KÖZÉPKORI MAGYAR ÍRÁSBELISÉG 397 amely Nyugat-Európában ekkor már javában virágzott. Elterjedésének oka az az átalakulás, amely az egyes országok politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében, következésképpen a kormányzatban és a jogszolgáltatás terén észlelhető. Az uralkodó az alakuló rendiség exponenseivel kénytelen megosztani hatalmát, s a tanácsban is akaratukhoz kell igazodnia. A külső fejlődés folytán felszaporodott munkát nem lehet többé patriarkális keretek között intézni: a kormányzat és az igazságügy differenciálódik, ellátására hivatalokra és hivatalnokokra van szükség. Az alattvalókkal való érintkezés, akár kegyelmi, akár igazságügyben, a kihallgatás pedig írásbeli petitiók formájában sablonossá, személytelenebbé és szintén hivatalszerűvé válik. S ha az uralkodó meg is védte, vagy biztosította is központi hatalmát, a iurisdictio fokozatos megosztását a nagyobb munka miatt sem lehetett elkerülni. Az új igények kielégítése jogban járatos hivatalnokokat kívánt, s a jogszabályok korszerű rendezését és rendszerezését tette szükségessé. Ezt a feladatot Bolognában végezték el, ahol az artesbfSX kivált jogi ismeretek ápolására önálló jogi főiskola létesült. Irnerius összeállította a Codex Summáját, s a tanítványok a Summákban és Glossákban művelt új tant magukkal vitték országaikba, hivatalaikba. A római jog reneszánsza idejében (XII. század) kifejlődött a klasszikus kánoni jog is, tanítása pedig Gratianus révén kivált a teológiából. A Decretumból a glosszátorok munkáihoz hasonlóan, a kánonisták, illetve decretisták, glosszákat írtak hozzá, a perjogi részből pedig Speculumokat, Ordo iudician'í/sokat állítottak össze. A tanítványok révén ezek is elterjedtek Európa-szerte. Minden valamire való jogásznak ezután - in utroque iure - peritusnak kell lennie, mert a bíróságoknak ilyenekre van szükségük. A kormányzat e fejlődésének egyik következménye az írásbeliség decentralizálása és a magánoklevél elterjedése, amit az autentikus pecsétről időközben kialakult tan is előmozdított. A magyar központi kormányzatban III. Béla uralkodásának második felében kezd mutatkozni a nyugati és déli kultúrhatás. A magyar királyoknak a Szentszékkel való politikai kapcsolatai, s a királyi udvarba kerülő pápai oklevelek, elsősorban a királyi kancellária átalakulását mozdítják elő, viszont a pápai legátusoknak a magyar püspökökkel sűrűn való együtt szereplése az autentikus pecséttel, s az egyházfők pecsétes okleveleivel ismerteti meg az országot. A külföldi hatás második iránya Franciaországba vezet. A francia kultúrhatás nálunk eddig is jelentős volt. III. Béla francia házassági kapcsolatai, ifjúságunknak a párizsi egyetem iránt való érdeklődése, s itthoni szerepe (a hazakerülő magisterek veszik kezükbe a hazai írásbeliség ügyét), s a letelepedett új szerzetesrendek munkája már eléggé ismeretes. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy III. Béla Bizáncban nevelkedett. Ott maga közvetlenül is tapasztalhatta az írásnak az államkormányzatban való jelentős szerepét. Mindez a sokrétű befolyás azonban már magyar talajon, s a hazai szükségletnek megfelelően érvényesült. A királyi birtoknak az eladományozása már III. Béla idejében elkezdődött. Fiai folytatták atyjuk példáját, csak más okból és más ütemben. II. András alatt a királyi vagyon már csaknem megsemmisült. Ezért, de más okból is, a birtoklásban, a gazdasági életben, következésképpen a társadalomban is nagy átalakulás ment végbe a századfordulón s a következő évtizedekben. Sokan régi jogaiknak megőrzéséért, a süllyedő társadalmi réteghez tartozók veszendő szabadságukért küzdenek, és mindenki közvetlenül a király elé siet kérésével. Az erősen megszaporodott munka már III. Béla idejében szükségessé teszi az állandó és korszerű udvari kancel-