Századok – 1989
Tanulmányok - Hanzó Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend III–IV/359
378 HANZÓ LAJOS Ugyancsak a letelepedést követő közvetlen időkben kerül sor az Ordenskopialbuch „fünf Háuser"-jének,97 vagy a IX. Gergely bullája szerinti „quinque castra fortia"-nak felépítésére is. Az 1222-i pápai bulla elbeszéli, hogy a rend tagjai kővárakat is építettek. Ezek közül Kreutzburg (Keresztvár) pontos helyét is felfedik írásos emlékeink. Engel szerint a további várak Heldenburg, Marienburg (Földvár), Schwarzburg, Törzburg (Törcsvár) voltak. Ezek topográfiai meghatározását illetően irodalmunkban meglehetős káosz uralkodik, így nem lesz érdektelen áttekinteni ezt a problémát sem. Földvár az Olt mellett állt, ott, ahol a Bodza patak áttöri a hegyeket és ellenőrzi az Olt egész területét, a terra Bissenorum mellett Kreutzburg (Keresztvár) őrködött. Brassó vára már a lovagok beköltözése előtt is állt. Heldenburg a törcsvári szoros táján uralkodott. Oehler mutat rá98 arra, hogy a lovagok eredeti hivatásuknak megfelelően hospitalitásokat is állítottak fel. Az előbb említett várak, akárcsak Poroszországban, spóraszerűen, egymástól 10-12 km. távolságra feküdtek. Csodálattal kell megállnunk ez előtt az oklevelekből rekonstruálható hatalmas építőmunka előtt és ennek láttán nehezen tudjuk elfogadni a lovagok kiűzésének már ismertetett okait. A lovagok kiűzésének társadalmi-népi okai A kiűzés gondolata már 1221-ben felmerült és a szándék akkor csak a közeledő tatárveszedelem miatt nem valósult meg, mert a Kalka melletti csata meggondolásra késztette az uralkodót. Az 1222-i restitúciós oklevél nyújt támpontot a kiűzés okainak kutatásához. A fenti autentikus forrás szerint az ok az, hogy a lovagok megszegték azokat az előírásokat, melyeket az adománylevél ír elő számukra, továbbá kővárakat építettek. Ebből a mozzanatból már kicsendül az a szándék, hogy a megajándékozottak meg akarták változtatni Barcaság eredeti jellegét és katonaivá akarták átalakítani. A terv gyökerei a népi talajba nyúlnak, de felvillan ezzel párhuzamosan az integrálódásra való törekvés is. 99 II. Endre tehát már elhatározta kiűzésüket, de kénytelen volt tervével felhagyni. A restitúciós oklevél kiadásának okát Voigt abban látja, hogy a király személyes kapcsolatba került Hermann v. Salzaval.100 Ennek folytán az uralkodó még nagyobb kiváltságokkal is megajándékozta őket és kiterjesztette területüket egészen a Havasalföldig. A határleírás Halmágy várától kiindulva megy le egyenesen a Dunához. W. Horwath a déli határt a Dunához helyezi,101 a keletit pedig J. Ferent102 a Szereth mellett véli elhúzódni. Pénzügyi kiváltságokkal is növelte a lovagok kiváltságait, így megengedi a nemesérc felének visszatartását, lehetőséget nyújt a szabad keres-97 ZW. II. 480 1. 98 Jekelius (szerk.): Das Burzenland: 38. 1. 99 ZW. I. 14. 1. 100 Voigt: i. m. 230 1., illetve II. 87. 1. 101 Horwath, W.: Die „tena Pednicorum" der Deutschritter. (Südostdeutsche Forschungen. 1938. II. H. 67. 1. 10 " Ferent, J.: Cumanii si episcopia lor. Blaj. É. n. 63. 1.
