Századok – 1989
Tanulmányok - Hanzó Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend III–IV/359
BARCASÁG ÉS A NÉMET LOVAGREND 379 kedelemre, vásártartásra is, biztosítja a vajda beszállásolási kötelezettsége alól való mentességet. Ezzel szemben nem feledkezik meg a telepesek megyei területről való áthozásának szigorú tilalmáról. Külön jelentőséget ad a német lovagok magyarországi szerepének II. Frigyesnek az a magatartása, melyet a kiűzés tervének felmerülésével egyidőben tanúsított, kimondván császári védelmét a lovagoknak bárhol fellelhető birtokaira.10 3 1222-ben ugyanezt teszi III. Honorius is.104 Ezek között az események között feltétlenül összefüggést kell keresnünk, mert ismert dolog, hogy az egyházi állam terve északon összeomlott, s ehelyett áttevődött a Kárpátok mellékére, hiszen az Al-Dunáig terjedő országrész közelhozta területileg is a rend birtokosait a Szentföldhöz és reményt adott annak esetleges elfoglalására is. Olyan német historikusok, mint Hampe, W. Goetz106 és D. SchäfferTM7 kelet felé való terjeszkedésről szóló kutatásaik eredményét abban foglalják össze, hogy a német császárság nagyhatalmi politikájának vonalába állítják. Hampe hangsúlyozza, hogy a német császárok egész Közép-Európa országait saját kezükben akarták egyesíteni, hogy nyugati politikájuk számára megfelelő hátteret biztosítsanak maguknak. Kedvező alkalomnak mutatkozott a beavatkozásra a szóban forgó, társadalmi mozgalmakkal telt időszak, mely magyar vonatkozásban az Arany Bulla kiadásához vezetett. A lovagok dél felé való terjeszkedésének irányát jól mutatja az ún. castrum munitissimumnak a felépítése, melyet Puscariu Cetatea Neamtuluinak vél,108 ugyanígy vélekedik Weidenbach is,109 Jorga Campulungot véli felismerni benne,11 0 Müller és Rosier pedig Rucarburgot. így az a hullám, amely Barcaságot megtöltötte lakossággal, tovább hömpölygött a Kárpátokon túlra is. E feltevés helyességét támasztja alá IX. Gergely pápa levele is, melyben elpanaszolja, hogy mind a magyarok, mind a németek kivándoroltak erre a területre, ahol skizmatikusokká váltak és idővel belevesztek a környező népek tengerébe. A pápai protectio kérdése és a neki adott felajánlás nem ad megnyugtató feleletet a kiűzés kérdésére vonatkozólag, hiszen a specialis protectioval és defensioval való ellátás nem jelentett egyebet,11 mint azokat a kiváltságokat, melyekkel III. Honorius 1216-ban, majd 1220-ban112 és 1221-ben11 3 a johanniták és templáriusok számára nyújtott kiváltságokat reájuk is ruházza.11 4 Sőt a lovagok kiűzése után missziós tevékenységet kifejtő IV. Bélát is speciális protectiojában részesíti.11 5 Ha Schuster véleményét elfogadjuk, ebben a felajánlásban nem láthatunk mást, mint ami a közvetlen pápai vezetés alatt álló kolostoroknál fennállt.116 103 Petteneg: i. m. 21. és 24. 1. 104 Uo. 30. 1. 105 Hampe: i. m.: Die Kräfte-Zusammenfassung Mitteleuropas in einer Hand sicherte gegen Westen und deckte der bald selbstätig einsetzenden Ostbewegung der Rücken. 106 Goetz W..- Propyläen Weltgeschichte. IV. 395. 1. 107 Schäfer, D.: Deutsche Geschichte. I. k. 337. 1. 108 Cetatea Neamtului delà Podue Dambivitii in Muscel. 109 Sächsische Burzenland, Kronstadt. 1898. 110 Jorga: i. m. XI. 1. 111 ZW. I. 28-29. 1. 112 Petteneg: i. m. 2. 1. 113 Uo. 6. 1. 114 Uo. 13. 1. 115 Reiszig: IV. Béla király és a német lovagrend Magyarországon. (Századok, 1913. 539. 1.) 116 Hanzó: Az erdélyi szász önkormányzat kialakulása. Szeged, 1941. 17. 1.
