Századok – 1989
Tanulmányok - Lackó Miklós: Gépgyári munkások az 1930-as években I–II/3
A HOFHERR GYÁR MUNKÁSSÁGA AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉN 17 szörösen ellenőrzött és gépi űton feldolgozott adatok pontosaknak tekinthetők, s emellett sok egyéb összefüggésre is kiterjednek. Következő táblázatunk a munkások származását mutatja be, szakképzettségi rétegek szerint, az apa társadalmi státuszát ugyancsak részletesebb - és megítélésünk szerint kellően átgondolt - kategóriákra bontva. A munkások származása szakképzettség szerint A megkérdezett státusza Apa státusza szakto МП гч л betanított segédmunkásösszesen munkás шпине munkás napszámos Szakmunkás 25,8 33,3 15,3 6,6 19,7 önálló kisiparos* 32,0 12,3 15,3 18,3 23,8 Betanított munkás, napszámos 8,6 7,4 21,4 18,3 13,1 Függő félproletár (altiszt, vasúti segédszemélyzet stb.) 9,4 35,9 4,6 3,5 9,6 Mezőgazdasági dolgozó 16,3 6,2 38,1 47,2 27,0 Tisztviselő stb. 6,7 4,9 1,5 1,7 4,4 Háztartásbeli 1,2 -3,8 4,4 2,4 *Az elenyésző számú kereskedővel együtt. Megjegyzendő, hogy a megkérdezett munkások 18 százaléka a származási kérdésre nem válaszolt, így fenti táblázatunk csupán 850 munkás adatait tartalmazza. A táblázatból levonható legfontosabb következtetések: A vizsgálatba bevont szakmunkások és a szakképzetlenek között természetesen lényeges különbségek álltak fenn. A szakmunkásoknak azonban csak 33 százaléka származott nem mezőgazdasági „segédszemély" családfős családból (ide értve a „háztartásbeli" származásúakat is, akiknek nagyobbrészt házi cseléd szülője volt). De a „segédszemély", tehát a legszélesebb értelemben vett (mezőgazdaságon kívüli) munkáskategória nagyon eltérő rétegeket foglalt magába: amint a táblázatról leolvasható, a szakmunkások több mint egy negyede szakmunkáscsaládból, közel 10 százaléka függő félproletár családból származott, s csak 6-7 százaléka szakképzetlen munkáscsaládból. Az iparosnépesség voltaképpen minden rétegnek sok munkást adott, de kétszer annyi szakmunkást, mint szakképzetlen dolgozót; a „függő félproletárok" (altisztek, közlekedési dolgozók stb.) családjai arányukhoz képest különlegesen nagy szerepet játszottak, főleg a magasan kvalifikált rétegek utánpótlásában. A mezőgazdaságban dolgozó családokból háromszor annyi teljesen tanulatlan, s majdnem két és félszer annyi betanított munkás származott, mint szakképzett munkás. A deklaszszált elemek - vagyis a munkásságnál és a félproletár rétegeknél „magasabb" státuszú családból származók - aránya nagyobb volt a szakmunkások között, mint a szakképzetlenek körében. A tanoncok származási összetétele minden munkásrétegétől különbözött. Ez főleg arra vezethető vissza, hogy körükben természetszerűen magas volt a helyben,