Századok – 1989
Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125
140 ВЕКЕ MARGIT könnyítésére a darabáruraktár partra néző frontja lépcsőzetesen van kiképezve. A hasznos rakterűiét 3750 m" kényelmes kiszolgálást nyújt, a partfal felől 3 tonnás billenőgémes portáldaru és 3 tonnás felvonó áll rendelkezésre. A raktár keleti felében nyer elhelyezést a munkásmelegedő. Egyidejűleg 3 db favázas áruszín is épül: egy a szabadkikötő területén 2500 m2 alapterülettel, a nemzeti medencénél pedig egy 1260 m2 , valamint egy 970 m2 területű áruszín. Felvetődött az a kérdés, hogy milyen legyen a szabadkikötő és a nemzeti kikötő kapcsolata, hogyan osszák meg egymás között a forgalmat. Arra az álláspontra jutott a vezetőség, hogy a vámmentes nemzeti kikötő továbbra is állami üzemi jelleggel bírjon a belföldi, valamint a bel- és külföld közötti forgalom részére - mint nemzeti kikötő - üzletköréből engedje át teljesen a tranzitáruk forgalmát.4 6 Milyen tranzitárukkal foglalkozik a kikötő? A szabadkikötő kétfélét különböztet meg: a) raktározás után (kezelés után) az állag (mineműség) nem változik meg. Ilyenek: gabonaneműek, olajos és egyéb magvak, dió, mogyoró, bor hordókban, aszalt szilva, rafia, kávé, gyapot, gyapjú, papír, fémek, nyers bőrök, állati szőrök, nyers gyanta, vegyi termékek, festékek, déligyümölcsök, cserzőanyagok, szőnyegek, gumiabroncsok, nyers gumi és rongyok. b) kezelés után az állag megváltozik. Ilyenek: nyers bőrökből szőrme, farönkökből furnér, autóalkatrészekből személyautók, egyéb gépalkatrészekből összeszerelt gépek, szövetekből és fonalakból konfekcionált áruk. Mindezek a műveletek átcsomagolást, feldolgozást igényelnek, amelyek feltételezik az iparvállalatok jelenlétét, illetve letelepedését a kikötő területén. A ferencvárosi kikötő építése hosszú időt vett igénybe, és a főváros közreműködésével épül. Kimondottan belső, helyi forgalomra állítják be. Cél a soroksári Duna menti 14 község terményeinek olcsón fővárosba juttatása. A Duna-part kiképzésével nincsenek megelégedve a szakemberek. A part általában keskeny, nincs vasúttal ellátva, sem rakodóberendezéssel. A part kétlépcsős, a kikötői forgalom az alsó rakparton bonyolódik, amit viszont magas vízállás esetén elönt a Duna. A szakemberek feladatuknak tekintették, hogy modernül képezzék ki a kikötő rakpartjait, kellő felszereléssel lássák el és utakkal, vasutakkal hálózzák be. A kikötő területén 863 fm partfalat építenek ki dél felé.4 7 A kikötő építését 1918-ban kezdték el, a 20-as években folytatódik a lázas munka modern technikával. A parton vasutat fektetnek le. A függőleges rakparton 4 db portáldaru működik, amelyek a medence fölé 15 m-re képesek kinyúlni, és a második hajósorba is rakodni. Emelőképességük 3000 kg. Tekintettel arra, hogy a kikötő helyi kereskedelmet van hivatva szolgálni, a tárházat úgy építik meg, hogy ne speciális igényeket elégítsen ki (szemben a vámmentes kikötővel, pl. gabonatárház), hanem sokfélét. 1930-ban 60x25 m alapterületű tárház már készen áll. A partról futómacska berendezéssel végzik a rakodást, ezeknek 1500 kg emelőképességük van. A tárházban is futómacska szállítja az áru-46 OL Z 863. Felügyelőbizottsági Ulési jegyzőkönyvek 1931-1837. 47 Demeter Dezstl: Budapest székesfőváros ferencvárosi helyi kikötőjének építkezései. Klny. Technika. 1930. II. évf. 5-6. sz.