Századok – 1989

Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125

CSEPELI SZABADKIKÖTÓ 1928. ÉS 1940. KÖZÖTT 141 küldeményt. A szállításra még rendelkezésre áll egy kéttonnás teherlift és három zsákcsúszda. A ferencvárosi kikötő áramellátását külön transzformátortelep biztosítja, a berendezések javítására pedig műhelytelepet állítanak fel. A Fővárosi Közmunka Tanács albizottságot küldött ki, hogy a helyi kikötőben terepszemlét tartson. Megállapításuk lehangoló volt. Bár a rakpart teljesen készen áll, működőképesek az emelődaruk, de a tárházak teljesen üresen tátonganak. Az egész építkezés a fővárosi berkekben nagy vihart kavart fel. Egyáltalán miért építik a helyi kikötőt, hangoztatják a pestiek, amikor a csepeli már kiépült és a ferencvárosi igénybevétele távolról sem olyan, hogy az indokolná az óriási költségeket. A kikötőbe jutás nehézkes, mert rakodás csak zsilipelés után oldható meg. A főváros közgyűlése elhatározza, hogy egy 12 tagú bizottságot állít fel, amely a kikötő ügyeivel foglalkozik.4

8

A Kereskedelmi Kamara Kikötőügyi Bizottságának ülésén az a vélemény alakult ki, hogy a helyi kikötő és a vámmentes kikötő között szerves együttműködés legyen forgalmi szempontból, esetleg közös vezetés is megoldható. A pesti közgyűlésen egyre jobban éleződik a vita. A helyi kikötő összbevétele 45 000 P, a Duna-parti állomásé 4-500 000 P. Mi történjék a helyi kikötővel? Átadják-e a vámmentes kikötőnek, vagy szociális, kulturális célt szolgáljon? A vélemények megoszlanak. A vita során egyesek véleménye az volt, nem szükséges a kikötőt átadni a vámmentes kikötőnek, de biztosítani kell prosperitását, és díjszabásban paritást élvezzen. A főváros tisztán látja, hogy az idei - 1934. - őszi forgalom lebonyolítására teljesen elégtelen a vámmentes kikötő, ennek ellenére sem fogja vonzani a kereskedelmet a helyi kikötő. Ezért „a helyi kikötő prosperitása és emelése érdekében a főváros azt a csepeli kikötővezetőség kezelésére bízza."4

9

Érdekes, hogy találkozási pont éppen a forgalom. A Kikötő Kormánybiztosság közeledési hajlandósága is az erős forgalomnak köszönhető. A fejlődő darabáru forgalmat Csepelen nem tudják ellátni, ezért kívánatos lenne a helyi kikötő átvétele. Az átvételi aktust mégis gondos mérlegelés előzi meg. A felügyelőbizottság tanulmányozza a ferencvárosi kikötő tarifális, vámjogi és közlekedési helyzetét. Ezzel szemben felsorakoztatják a vámmentes kikötő előnyeit: teljesen kiépült adminisztráció, hajózási, vasúti és vámintézmények jelenléte a kikötőben. A helyi kikötő további hátránya: kövezetvámot kell fizetni, az államvasutaknak építési pótdíjat, zsilipelési díjat. Tehát mindazt, amit a vámmentes kikötő útjából már elhárítottak. A bizottság reméli, hogy ezen nehézségeket idővel sikerül legyőzni. Barcza bizottsági tag örül az üzem átvételének, mert egyrészt nem kell félni egy esetleges riválistól (a ferencvárosi kikötő előnyösebb fekvésű), másrészt mentesülnek a fejlesztési gondoktői egyidőre. Igaz, hogy hiányos a fővárosi kikötő berendezése, esetleg időlegesen veszteséges lesz az üzem, de ha a helyi belföldi forgalom lebonyolításában Ferencváros is rendelkezésre áll, akkor meg lehet nyitni a közvélemény által sürgetett szabadkikötőt a tranzitforgalom számára.5

0 A Nemzeti és Szabadkikötő bővítését 1938-ban a politikai helyzet is elősegítette. így a Nemzeti és Szabadkikötő központilag Budapesten (V. ker., Dorottya u. 2.) 48

Fővárosi Közlöny 1931. XLII. évf. 69. sz. 49

Fővárosi Közlöny 1934. XLV. évf. 30. sz. 50

OL Z 863. Felügyelőbizottsági ülési jegyzőkönyvek 1931-1937.