Századok – 1989
Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76
120 TIHANYI JÁNOS kialakuló népi demokráciák elismertetésében igen pozitív szerepet játszott állásfoglalásaival. Jelentős segítséget nyújtott az antifasiszta emigrációnak a Centrale Sanitaire Suisse (CSS). Ezt a segélyszervezetet 1936-ban alapították kommunista és más haladó szellemű svájci orvosok a köztársasági Spanyolországban a fasiszták ellen harcoló erők megsegítésére. Később sokat tettek a franciaországi fogolytáborokba internált spanyol harcosokért, a francia maquisardokért és Svájcban a német emigráns kommunistákért. Ahol a Nemzetközi Vöröskereszt nem tudott segíteni, ott belépett a CSS.98 A Svájcban élő német kommunisták a háború utolsó szakaszában fokozták tevékenységüket és készültek arra, hogy hazatérjenek Németországba. Volt még erejük ahhoz is, hogy fontos kultúrtörténeti antológiával gazdagítsák a svájci emigránsok történetét. így jelent meg 1945 februárjában a bázeli Mundus-kiadó gondozásában „Az üldözöttek szava" c. kiadvány 3000 példányban. Ez az antológia az 1818-1945 időszakot öleli fel, számos eredeti dokumentumot mutatva be fakszimilében. Mazzini, Garibaldi, Richárd Wagner, Georg Herwegh és mások svájci életét idézi fel. A mű kiadója Dr.Bruno Kaiser emigráns német kommunista volt, aki egyben széles körű kutatásokat végzett a német költő és szabadságharcos Georg Herwegh svájci tartózkodásáról (Liestal bei Basel). Kaiser a helyi hatóságok támogatásával létrehozta Liestalban a Herwegh-múzeumot.99 Nincs lehetőségünk arra, hogy részletesen ismertessük a különböző országokból Svájcba menekült haladó beállítottságú emigrációkat, így a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot - Szőnyi Tibor, Vági Ferenc, Kálmán Endre -, amely magyar tudósokkal, művészekkel és más személyiségekkel tartott fent szoros kapcsolatot.100 Utaltunk egyes országok uralkodó osztályainak újsütetű emigrációjára. Ezek „kései" emigránsok voltak, mint pl. Bakách-Bessenyei György, aki nem akarta a német megszállás után szolgálni a rezsimet, és más nyugati országokban lévő követtársaival együtt disszidensként a fogadó országban maradt. Rendkívüli aktivitást fejtett ki Grigore Gafencu volt román külügyminiszter, aki 1941 decemberében diplomáciai útlevéllel érkezett és telepedett le Genfben. A berni magyar követség információi szerint a román kormány finanszírozta tevékenységét. A propagandamunka célja nem utolsósorban Erdély visszaszerzése volt. A románok ekkor a tengelyhatalmak oldalán harcoltak. A magyar külügyminisztérium és a berni magyar követség megkísérelt ellenlépéseket tenni, de ezeknél Gafencuék tevékenysége hatékonyabb volt. A berni magyar és román követségek egymás elleni propagandaakciói az amerikai és svájci lapokban olyan méreteket öltöttek, hogy 1941 novembere folyamán a német 98 Interview mit dem Präsidenten der CSS, Hans von Fischer. In: Stuttgarter Zeitung, 1. Dezember 1945. Teubner: i.m. 304. 99 Bruno Kaiser Franciországból érkezett Svájcba. Először munkatáborba vitték, majd kiengedték. A haladó német politikai irodalom és költészet kiváló ismerőjeként folytatott kutatásokat. Ennek során számos dokumentumot talált, ezeket publikálta az idézett miiben. Teubner: i.m. 231-232. 100 Pl. Kerényi Károly, Verzár Frigyes, Szilasi Vilmos, Solti György magyar tudósok, művészek. A MNFF szoros kapcsolatot tartott Noel H. Fielddei, aki az amerikai quakerek képviselője volt. Szőnyi Tibor és csoportja 1945-ben hazatért Magyarországra. 1949-ben, a koncepciós Rajk-perben törvénytelenül kivégezték, illetve hosszú börtönbüntetésre ítélték őket.
