Századok – 1989

Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76

SVÁJC A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 119 95 Opposition gegen Hitler. Karl Otmar von Aretin bevezető tanulmányával. A kötet főerőssége a sok képanyag és illegális röpcédulák, sajtótermékek fakszimiléje, valamint a szövegmagyarázatok. Kommunistáktól a katolikus ellenállókig számos csoport működését ismerteti. Több képet hoz a Svájcban élő német emigránsokról, svájci segítőikről, az illegális munka találékony módszereiről, a háború kitörése után a kommunisták internálásáról. A Neue Zürcher Zeitung 1942. március 5-én, a bázeli National Zeitung március 6-án beszámolt illegális német kommunisták letartóztatásáról. A zürichi kerületi ügyészség vádat emelt ellenük, mivel kiadták a „Der Deutsche" című 12 oldalas sokszorosított illegális folyóiratot, amely beszámolt a náci hadsereg vereségeiről, és leleplezte a nácizmust. A németek diplomáciai úton tiltakoztak, és követelték a szerzők kiadatását. A bíróság azonban felmentette őket. 1943. július 12-13-án a krasznogorszki hadifogolytáborban német emigránsok és hadifogoly tisztek, katonák megalapították a „Nationalkomitee Freies Deutschland" (NKFD)-ot, amely hivatva volt a németség háború utáni jövőjét előkészíteni, és szervezte a harcot, az ellenállást a hitleri Németországgal szemben. Ezt követően Svájcban is megalakultak különböző városokban a NKFD szervei. Ha nem is olyan jelentőséggel és tömegbázissal, mint a Szovjetunióban, de mégis a háború alatti német ellenállás történetében megörökítésre méltó aktivitást fejtettek ki.96 A svájci NKFD-mozgalom a kommunisták vezetése alatt szociáldemokratákat, haladó katolikusokat tömörített magában. Konspirációs nehézségeket kellett leküzdeni, és ezért csak 1944 júliusára alakult meg az ideiglenes svájci országos vezetőség. Kiemelkedő szerepet játszott e mozgalomban Karl Barth közvetlen munkatársa, a német állampolgár Charlotte von Kirschbaum, aki a Barth-с s aládhoz tartozott. Barth egész közéleti tevékenysége, szóban és írásban a nemzetiszocializmus ellen irányult. Már a háború előtt leleplezte a nácizmust, élesen állást foglalt a müncheni egyezményt aláíró nyugati hatalmak ellen. 1940 szeptemberében tagja lesz az „Aktion nationaler Widerstand" szűkebb körű vezető grémiumának. Barth tekintélye óriási volt a haladó gondolkodású emberek körében. Sokat tett a Svájcban élő német kommunista emigránsokért és minden menekültért. Beszédeket tartott, szenvedélyes hangú levelekben foglalt állást a nácizmussal szemben. Tagadta, hogy a semlegesség nem jelentene állásfoglalást a világot leigázni akaró nácizmussal szemben. Előadásait gyakran betiltották, vagy nem engedélyezték nyomtatásban való terjesztését. 1938-1945 közötti közéleti megnyilvánulásait 1945-ben megjelentette.97 Barth nyíltan állást foglalt az emigráns német kommunistákkal való együttműködés mellett, a St. Albanring 178. (Barth bázeli lakóháza) a NKFD-mozgalom egyik központja lett, 1945. február 10-én dolgozószobájában jöttek össze a NKFD emigráns német vezetői és Barth-tal az élen svájci egyházi személyiségek. A háború után a 95 Ein erzählender Bildband im Siedler Verlag, Berlin, 1984, 315 o. Karl Otmar von Aretin: Der deutsche Widerstand gegen Hitler 5—26. Svájcról képek, összekötő szövegek: 96—99. 96

Karl Hans Bergmann: Die Bewegung „Freies Deutschland" in der Schweiz 1933-1945. Carl Hanser Verlag, 272 o. A nyugatnémet szociáldemokrata Párt lapja, a Vorwärts 1975. március 27-i számában méltatja a könyvet, amely ismerteti a NKFD megalakulását és munkásságát Svájcban. 97 Kar! Barth: Eine Schweizer Stimme 1938-1945. Zollikon-ZUrich 1945, Idézi: Bonjour: i.m. IV. 215-216.