Századok – 1989

Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76

SVÄJC A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 111 szembeni bizalmatlanságának fokáról. Guisan tábornok a háborús külpolitika igen kényes területére lépett ezzel az akcióval. Később hosszas vizsgálat indult az ügyben. Széles körű a Szövetségi Tanács és más svájci államhatalmi szervek bizalmas levelezése erről. Guisan tábornok részletes jelentést is tett hadseregfőparancsnoki tevékenységéről („Bericht an die Bundesversammlung über den Aktivdienst 1939-1945"). Hatásköre túllépésének legjelentősebb eseménye volt a bigleni találkozó. (A Schellenberg-Guisan találkozót elsőként Bonjour dolgozta fel.) Megfelelő előkészítés után - amelynek során Schellenberg valószínűleg személyesen Hitler engedélyét szerezte meg, hogy átmenjen Svácjba - 1943. március 3-án Guisan tábornok vacsorát adott a bigleni „Bären" Gasthof éttermében. Részt vettek: Walter Schellenberg SS-Brigadeführer, adjutánsa, Hans Eggen SS-Sturmbannführer, Guisan tábornok és Masson ezredes, valamint a kíséretek más tagjai. Schellenberg kifejezte kétségét a svájci semlegesség őszinteségével szemben. Guisan ezt, mint sértést viszszautasította. A bigleni találkozóról Guisan idézett beszámoló jelentésében többek között ezt írta: „Egyetlen lehetőséget sem akartam elszalasztani, amellyel északi szomszédunkban a nyilvánvalóan nem szilárd meggyőződést erősíthessem, hogy hadseregünk feladatát minden körülmények között kész volt teljesíteni." A tábornok ugyanott kifejezte, hogy nyilatkozata elérte a kívánt célt: miközben az OKW először Svájc helyzetét Olaszországgal összefüggésben komolyan vizsgálta, a svájci hírszerző szolgálat már március 22-én jelentette, „hogy egy negatív döntés született a javunkra" (a „Wiking-vonal" jelentéséből idézett Guisan). A bigleni találkozóhoz tartozik, hogy Schellenberg az ezt követő berni tartózkodása során kifejezte kívánságát: a tábornok Nyilatkozat-át írásban is magával akarja vinni. Massonnak sikerült Guisant ennek szükségességéről meggyőzni, és így jött létre az a teljesen szokatlan aktus, hogy a svájci hadsereg főparancsnoka írásos „Nyilatkozat"-ot, kifejezetten politikai deklarációt juttatott el a náci hírszerzés főnökéhez a legfelsőbb német vezetés részére. A Nyilatkozatot Masson adta át 1943. március 6-án Arosaban, a svájci síbajnokságon Schellenbergnek. E hűsz soros Nyilatkozat-ban Guisan a már ismertetett elhatározást közli Svájc megvédésének eltökéltségéről. („Aki hazánkba nyomul, automatikusan ellenségünkké válik.") Hangsúlyozta a nép és a hadsereg készségét; a Svájc földrajzi helyzetéből származó előnyöket a védelemre. Guisan egyébként a svájci államvezetés előtt titokban tartotta a bigleni találkozót, csak Celio szövetségi elnöknek említette más téma kapcsán. Csakhamar azonban Kobeltnek, a honvédelmi tárca vezetőjének fülébe jutott, aki jogosan vitatta azt, mondván, ha a tárgyalás privát személyek között zajlott le - nincs hatása, ha pedig Schellenberg háta mögött hivatalos német személyek álltak, úgy nem Guisan feladata volt az akció. A bigleni találkozó utáni hónapokban megkezdődött széles körű vizsgálat során többek között a Szövetségi Tanács tárgyalta az esetet. Kifogásolták, hogy az illetékes szervek, vezetők nem tudtak az egészről. Biglen után Schellenberg meghívta Massont Berlinbe. Ezt az utazást Guisan már nem akarta saját hatáskörében eldönteni, és a Szövetségi Tanács nem engedélyezte azt. A második világháború 1943 tavaszán Németország sorozatos, súlyos veresége, a totális mozgósítás, a Szovjet Hadsereg nagyszabású előrenyomulása jegyé-