Századok – 1989

Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76

SVÄJC A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 111 szembeni bizalmatlanságának fokáról. Guisan tábornok a háborús külpolitika igen kényes területére lépett ezzel az akcióval. Később hosszas vizsgálat indult az ügy­ben. Széles körű a Szövetségi Tanács és más svájci államhatalmi szervek bizalmas levelezése erről. Guisan tábornok részletes jelentést is tett hadseregfőparancsnoki tevékenységéről („Bericht an die Bundesversammlung über den Aktivdienst 1939-1945"). Hatásköre túllépésének legjelentősebb eseménye volt a bigleni találkozó. (A Schellenberg-Guisan találkozót elsőként Bonjour dolgozta fel.) Megfelelő előké­szítés után - amelynek során Schellenberg valószínűleg személyesen Hitler engedé­lyét szerezte meg, hogy átmenjen Svácjba - 1943. március 3-án Guisan tábornok vacsorát adott a bigleni „Bären" Gasthof éttermében. Részt vettek: Walter Schel­lenberg SS-Brigadeführer, adjutánsa, Hans Eggen SS-Sturmbannführer, Guisan tá­bornok és Masson ezredes, valamint a kíséretek más tagjai. Schellenberg kifejezte kétségét a svájci semlegesség őszinteségével szemben. Guisan ezt, mint sértést visz­szautasította. A bigleni találkozóról Guisan idézett beszámoló jelentésében többek között ezt írta: „Egyetlen lehetőséget sem akartam elszalasztani, amellyel északi szomszédunkban a nyilvánvalóan nem szilárd meggyőződést erősíthessem, hogy had­seregünk feladatát minden körülmények között kész volt teljesíteni." A tábornok ugyanott kifejezte, hogy nyilatkozata elérte a kívánt célt: miközben az OKW először Svájc helyzetét Olaszországgal összefüggésben komolyan vizsgálta, a svájci hírszer­ző szolgálat már március 22-én jelentette, „hogy egy negatív döntés született a javunkra" (a „Wiking-vonal" jelentéséből idézett Guisan). A bigleni találkozóhoz tartozik, hogy Schellenberg az ezt követő berni tartózkodása során kifejezte kíván­ságát: a tábornok Nyilatkozat-át írásban is magával akarja vinni. Massonnak sike­rült Guisant ennek szükségességéről meggyőzni, és így jött létre az a teljesen szokatlan aktus, hogy a svájci hadsereg főparancsnoka írásos „Nyilatkozat"-ot, ki­fejezetten politikai deklarációt juttatott el a náci hírszerzés főnökéhez a legfelsőbb német vezetés részére. A Nyilatkozatot Masson adta át 1943. március 6-án Arosa­ban, a svájci síbajnokságon Schellenbergnek. E hűsz soros Nyilatkozat-ban Guisan a már ismertetett elhatározást közli Svájc megvédésének eltökéltségéről. („Aki ha­zánkba nyomul, automatikusan ellenségünkké válik.") Hangsúlyozta a nép és a had­sereg készségét; a Svájc földrajzi helyzetéből származó előnyöket a védelemre. Guisan egyébként a svájci államvezetés előtt titokban tartotta a bigleni találkozót, csak Celio szövetségi elnöknek említette más téma kapcsán. Csakhamar azonban Kobeltnek, a honvédelmi tárca vezetőjének fülébe jutott, aki jogosan vitatta azt, mondván, ha a tárgyalás privát személyek között zajlott le - nincs hatása, ha pedig Schellenberg háta mögött hivatalos német személyek álltak, úgy nem Guisan fel­adata volt az akció. A bigleni találkozó utáni hónapokban megkezdődött széles körű vizsgálat so­rán többek között a Szövetségi Tanács tárgyalta az esetet. Kifogásolták, hogy az illetékes szervek, vezetők nem tudtak az egészről. Biglen után Schellenberg meg­hívta Massont Berlinbe. Ezt az utazást Guisan már nem akarta saját hatáskörében eldönteni, és a Szövetségi Tanács nem engedélyezte azt. A második világháború 1943 tavaszán Németország sorozatos, súlyos veresé­ge, a totális mozgósítás, a Szovjet Hadsereg nagyszabású előrenyomulása jegyé-

Next

/
Thumbnails
Contents