Századok – 1989
Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76
110 TIHANYI JÁNOS sőbbi cselekedeteiből is visszatükröződnek (annyira hitt a RSHA Amt VI. vezetőjének, hogy egy fontos ,,Wiking"-jelentést Schellenbergnél ellenőrzött le, amivel veszélybe sodorta ezt a svájci hírszerző vonalat). Schellenberget kitűnő felfogóképesség, ritka energia és dinamizmus jellemezte, ugyanakkor beteges becsvágy is. Schellenberg ritka hírszerző karriert futott be a náci gépezetben.75 Bizonyára izgatta a Svájcból a hitleri Németország ellen folyó hírszerzés7 6 és különösen annak a legmagasabb német katonai irányító szervekig nyúló forrásai. Amikor Schellenberg Massonnal találkozott, már tisztában volt azzal, hogy Németország háborús helyzete súlyos. Szolgálta még a nácizmust, de át is akarta már menteni Németországot és magát a háború utáni időkre. Tökéletesen tisztában lévén a hírszerzésben rejlő pszichológiai és más, nem mindennapi lehetőségekkel, fonta szálait. Ehhez szinte érthetetlenül készséges médiumot talált Masson ezredes személyében. Bonjour „fiatal charmeur"-nek jellemzi Schellenberget, aki alkalmazkodó képességét is felhasználva ügyesen közeledett Massonhoz, és nyerte meg annak rokonszenvét. Masson el volt ragadtatva német kollegájától. „Azonos hullámhosszon dolgozunk" - mondta. Majdnem vak bizalmat érzett a fiatal tábornok iránt. Masson az ellene elrendelt vizsgálat során alapvető céljának Svájc megtámadásának elkerülését jelölte meg, a németek „bizalmának helyreállítását Svájc semlegességében" és a Nürnbergi Perben is ilyen értelemben tett vallomást Schellenberg mellett. Bonjour szerint Masson élete végéig hitt a Schellenberggel kiépített kapcsolata hasznosságában. Egyébként Allan Dulles úgy jellemezte Schellenberget egy Massonnal folytatott tárgyalás során, hogy olyan ember, akivel „beszélni lehet". Guisan bátorította Massont a Schellenberggel létrehozandó kontaktusra, mivel képet akart szerezni a németek vele 75 Három dátum: 1933 május - a náci párt és az SS tagja; 1938. március 12 — elkíséri Himmlert Bécsbe. Együtt lefoglalják az osztrák katonai hírszerzés-elhárítás iratanyagát: 1944 augusztus — a Hitler elleni összeesküvés leverése után (szerepe volt annak leleplezésében) ő veszi őrizetbe Canarist. Schellenberget a Nürnbergi Perben elítélték, de hamar szabadult. Emlékiratai: Waller Schellenberg: Memoiren Köln: Verlag für Politik, 1956; by Andre Deutsch Ltd. London. Gesamtherstellung Printed in Germany 1959, 422 с. Schellenberg fiatalon halt meg külföldön. 76 Svájcban Allen Dulles vezetésével az amerikai stratégiai hírszerzés (OSS) folytatott széles körű felderítést diplomáciai védettség alatt, ugyanígy az angolok is. Ott dolgozott Radó Sándor illegális csoportja a szovjet katonai hírszerzés részére, de aktív volt a de gaulle-ista felderítés is. A svájci hírszerzés vezetői ismerték e rezidentúrák tevékenységét, néha információkkal támogatták azt. Viták is folytak: mennyiben zavarja Svájcot az országban folyó felderítés. Természetesen a svájci szervek elnézőbbek voltak Allen Dulles tevékenységével, mint a Radó-csoportéval szemben. (1943 októberében ennek rádióadóit bemérték, majd letartóztatták a Radó-rezidentúra rádiósait, és ezzel gyakorlatilag szétverték a csoportot.) Tény, hogy a kis létszámú svájci katonai hírszerző szolgálat egyrészt aktív szerepet vitt a Németországgal szembeni belső szervezkedés vonalán (vö. az 1940-es évvel foglalkozó részt), másrészt nagy jelentőségtí titkos információkat tudott folyamatosan szerezni a háború folyamán a német hadvezetés vezetői köreiből. Ennek a hírszerzésnek problematikus vezetője volt Masson ezredes; markáns alakja a már többször említett Hausamann a maga „privát" hírszerzőszolgálatával („BUro-Ha"), jelentős nyilvántartási adataival. A „Radó-csoport" tagjai közül a német emigráns Rudolf Roessler nyújtott folyamatosan csodálatra méltóan értékes, gyors információkat, amelyek elősegítették a szovjet katonai vezetést elhatározásainak kidolgozásában (pl. a kurszki csata). Roessler nyilvántartása rendkívül átfogó volt. Széles köril a svájci és a Svájcban folyó külföldi hírszerzésre vonatkozó — jelentős részben memoárirodalom. Felsorolásuktól eltekintünk. Forrásértékű Bonjour többször idézett munkája és Fuhrer 1982-ben megjelent könyve, ez utóbbi elsősorban a németek Svájc elleni felderítését dolgozza fel (1. 31. Íj.).
