Századok – 1989
Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76
108 TIHANYI JÁNOS hogy a hitleri hadvezetés számolt az alpesi erődítmények fontosságával, általában Svájc ipari, kereskedelmi és más jelentőségével. Tudatában voltak annak is, hogy a svájci hadsereg felrobbantja, megsemmisíti a németek számára fontos objektumokat, beleértve az Alpok alagűtjait is. A Rütli-gyűlést Guisan „történelmünk fordulópontjáénak nevezte. Mindenesetre: az eloszlatta a Pilet-beszéd utáni roppant bizonytalanságot, és egyértelművé tette: a hadsereg egy betörő német támadással szembeszáll. S bár erről az eseményről szűkszavú közlemény jelent meg a sajtóban, a nácibarát svájci tisztek és politikusok éles támadásba kezdtek. A Szövetségi Tanács elnöke „szerencsétlen kardcsörtetésnek" nevezte, a svájci Parlament sem helyeselte a gyűlést. Von Weizsäcker német külügyi államtitkár Svájc berlini követét megfenyegette. A berni német követ ezt jelentette Berlinnek: Svájci részről a Guisanhoz közelálló tisztek lecserélését tervezik olyanokra, akikkel a németek jobban szót értenek. Ki volt a svájci hadsereg főparancsnoka? Guisan tábornok 65 éves hadtestparancsnok volt, amikor 1939. augusztus 30-án a Bundesversammlung ülésén a svájci szövetségi hadsereg főparancsnokává választották. így lett a waadtlandi falusi orvos fiából a tábornok (a svájci törvények szerint egyedül viselte ezt a rangot). Guisan nyílegyenes pályát futott be a svájci hadsereg tisztikarában, kiválóan ismerte hadseregét. Népszerű volt a lakosság körében. A háború alatt a svájci fegyveres ellenállási készség, a haza megvédésének szimbóluma lett az egyébként konzervatív beállítottságú Guisan. A védelem alapját képező „Réduit-stratégiá"-nak megfelelően az Alpok védelme címén a svájci egységek megszállták a hágókat, Kellő mennyiségű üzemanyagot, élelmet és a hadsereg ellátásához szükséges egyéb felszerelési és egészségügyi készletet halmoztak fel. A svájci lakosság idősebb generációja élénken emlékszik ezekre az évekre: városaik vendéglőinek falán ma is ott látjuk a tábornok fényképét. A bigleni Bären fogadónak Guisanról elnevezett különterme cikk-kivágásokkal emlékezik meg arról a tárgyalásról, amelyet Guisan e falak között folytatott Schellenberg SS-tábornokkal. Ott van Guisan fényképe is, amelyet a Bären akkori tulajdonosának a vacsora emlékére 1943. március 3-i ajánlással adott. Guisan katonapolitikai elgondolások alapján diplomáciai lépéseket is kívánt az illetékes svájci köröktől, hogy elodázza a német támadást, hogy eloszlasson valamit a náci vezetés bizalmatlanságából, sőt dühkitörésekkel tarkított fenyegetőzéseiből. A védekezés alapkérdése ez volt: támadnak-e a németek? Sok információt kapott a svájci hadsereg hírszerző szolgálata, és más utakon is érkeztek értesülések.7 3 73 Jellemző, hogy még 1944-ben is (május 17.) kaptak a svájci szervek idevonatkozó közlést. Svájc budapesti követe, Jaeger jelentette Bernnek: „Jól értesült német és egyéb források szerint Hitler a magyar példa alapján Svájc lerohanását tervezi... egy fogadáson, késői órában Veesenmayer többek előtt kijelentette: nagyon rövid időn belül Svájc számára is aktuális lesz egy politikai döntés..." Hallier ezredes, francia katonai attasé, aki Jaegert informálta, ezt megtoldotta azzal, hogy „...a megszállásra elsősorban nem stratégiai okok miatt kerül sor, hanem, mert Berlin nem túr tovább »idegen testet« határai mentén, amelyben csak úgy nyüzsögnek a szövetséges (nyugati) kémek". Gosztonyi Piter: Magyaror-
