Századok – 1989
Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76
106 TIHANYI JÁNOS svájci-német bankforgalomban a szövetségesek háborús céljainak és békekoncepcióinak veszélyeztetését látták."6 9 Dürrer egyébként megállapítja, hogy tagadhatatlanul volt némi „meghasonlottság" a svájci külpolitikában pénzügyi kérdések terén. Bár gyakran megértést mutattak a szövetséges követelések iránt, de ha konkrét intézkedést kellett hozni, főként pénzügyi meggondolások vezérelték őket.70 És csakúgy, mint a Németországgal való külkereskedelem terén, a Svájci Nemzeti Bank sem volt hajlandó a kapcsolatok kifejezett megszakítására a Német Birodalmi Bankkal. Sokáig mereven ellenálltak a svájci bankügyek vezetői még a németektől való aranyvásárlások leállításának amerikai követelésével szemben is, de e téren és a svájci német követelések zárolása vonalán - amint erre rámutattunk - Stucki álláspontja győzött, és a Currie-misszió ez irányú követeléseit teljesítette Svájc. Az időpont: 1945 februárja volt! Durrer a kötetet összefoglaló fejtegetéseiben azon meditál, hogy már 1943 februárjától a Svájci Nemzeti Bank a német aranyvásárlások terén nagyobb elővigyázatossággal elkerülhetett volna bizonyos nehézségeket, bár a Németországtól átvett arany jelentős részét rögtön továbbadták. A Currie-misszió tárgyalásai, majd az USA-ban lévő zárolt svájci követelések felszabadítása azonban azt bizonyítják, hogy végeredményben Svájcot a németekkel folytatott nagyvolumenű aranyüzletekért semmilyen retorzió nem érte, sőt azon jelentős összeget keresett. A Svájcban zárolt német követelések „ellenértékeként" hosszas alkudozás után 250 m Sfr átutalásában állapodtak meg a szövetségesekkel (a háború utáni újjáépítés céljaira). Ezzel az összeggel váltották meg a Svájcba áramlott sokkal nagyobb értéket képező német aranyat, valutát. A Schweizerische Bankverein egy becslése szerint a németek a háború alatt 1-1,5 milliárd frankkal gyarapították Svájcban lévő vagyonukat.71 Le kell mondanunk számos kérdés ismertetéséről ($-vásárlások Németországból; a svájci frank, mint a háború alatti egyik legerősebb valuta; a német-olasz vagyonok Svájcba csempészése; a svájci bankrendszer működése; a banktitok védelme stb.). Hadi felkészülés. Ellenállás Pilet 1940 júniusi beszéde után, július elején részleges leszerelést rendeltek el, 220 ezer embert küldtek haza a hadseregből. Sajátságos helyzet állt elő: a hadsereg és a hírszerző szolgálat németellenes tisztjei nem lévén tisztában Guisan tábornok hadseregfőparancsnok és általában a Szövetségi Tanács konkrét szándékával (bár ismerték a tábornok korábbi állásfoglalásait a svájci territórium sérthetetlenségéről és a benyomuló ellenséggel szembeni védekezésről), most szabályos „illegális szervezkedésbe" fogtak arra az esetre, ha a Szövetségi Tanács kapitulálna a németekkel szemben. Kialakították a hadsereg hozzájuk hűséges parancsnokaihoz a hírszolgálatot, operációs tervet dolgoztak ki, hogy megfelelő időben megszállják 69 Durrer: i.m. 309. 70 Durrer: i.m. 310. 71 Faith: i.m. 129.
