Századok – 1989

Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76

SVÄJC A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 99 egyidejűleg fokozták Svájcra a nyomást, hogy csökkentse szállításait a németeknek. Svájc azzal védte ki ezt, hogy junktimba hozta a kérdést a németek kezén lévő szövetséges hadifoglyok Svájc részéről történő gondozásával, amely kevésbé lenne biztos, ha csökkentenék szállításaikat Németországba (vagyis német retorzióra utaltak). „Gazdaság, külkereskedelem, bankok" c. alatt részletesen foglalkozunk az USA-Svájc közötti gazdasági tárgyalásokkal, amelyek a „Currie-misszió" és svájci partnerei közötti megbeszéléssel és megegyezéssel érték el a csúcspontot. Ezek mutatják az USA primátusát és érdekeit a nagy fontosságú gazdasági kérdések terén, most már súllyal a háború befejezése utáni európai politika szempontjából is. Speciális téma Allen Dulles svájci tevékenysége. Ezt a szakirodalom, sőt a népszerű történelmi munkák, „kémhistóriák" különböző módon feldolgozták (könyvek, TV-darabok, filmek). A hírszerzéssel foglalkozó részben visszatérünk erre. Szovjetunió: ismeretes, hogy a két ország között nem voltak diplomáciai kapcsolatok (1936-ban, majd 1939-ben a Szövetségi Tanács elvetette a kapcsolatok felvételét. Csak 1946. március 18-án került arra sor). A korábbiakban Svájc széles teret engedett országában a kialakuló szovjet hatalom elleni nemzetközi kommunistaellenes csoportosulásoknak. Bár egyes svájci történészek (pl. Salis) 1941. június 22-én fellélegeztek, mert úgy érezték: most van remény Svájc függetlenségének és a semlegesség megóvására, mégis Svájc magatartása a Szovjetunióval szemben még amerikai köröknek is feltűnt. Úgy vélték, Svájc „kettős játékot" játszik. A háború vége felé egyes nagy amerikai napilapok kétségbe vonták Svájc „ártatlan semlegesség"-ét. A svájci hírügynökség 1944. november 6-án belső használatra idézte a moszkvai rádió egy kommentárját: „Svájc tovább folytatja üzleteit a náci rablókkal, és megkeményítette magát abban, hogy ne ismerje el a Szovjetuniót. Vajon ez a világ változásának ignorálása, vagy bornírt provincializmuson, vagy sötét hátsó számításon nyugszik." 7 Jelentős akadályt képezett természetesen Pilet személye és a korábbiakban vázolt szovjetellenes tevékenysége is. És csak bukása, valamint az amerikai-svájci gazdasági tárgyalások előrehaladása (a tengelyhatalmak követeléseinek svájci zárolása) előzték meg kedvezően a diplomáciai kapcsolatok a háború után, 1946-ban történt felvételét (amely persze önmagában nem jelentette jó kontaktus kialakulását). Svájcban sokan felejtették el, vagy nem is méltányolták a Szovjetunió mérhetetlen véráldozatait és súlyos anyagi veszteségeit, amelyek végeredményben döntőek voltak a semleges Svájc fennmaradásához. Mindazonáltal azt a tényt, hogy a második világháború után az USA és a Szovjetunió lettek a világ katonailag vezető hatalmai, Svájc politikai vezetői körei is tudomásul kellett, hogy vegyék. Gazdaság, külkereskedelem, bankok Az ország ipari potenciálja, külkereskedelme, bankrendszere együtt területénél, lakosságánál sokszorosan nagyobb jelentőséget kölcsönöztek Svájcnak. Az ország fontos volt Németország és a szövetségesek számára egyaránt. Más-más okok 57 Die Schweizerische Depeschenagentur an das Politische Department, Bern, 6. Nov. 1944. Idézi: Bonjour: i.m. V. 420.