Századok – 1989
Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76
98 TIHANYI JÁNOS tékben támaszkodott rá és a svájci követség anyagi-technikai lehetőségeire. Sokat segített neki. Semleges státusát és követi rangját teljes mértékben latba vetette, hogy Pétaint védelmezze, kívánságait teljesítse. Stucki Vichyben e téren kiemelkedő szerepet töltött be. Anglia a háború elején kritikusan figyelte Svájcnak Németországhoz fűződő gazdasági kapcsolatait, különösen a Gotthard-hágón folyó tranzitszállításokat. Miközben angol körök pozitívan, elismeréssel követték Guisan tábornok tevékenységét, nem titkolt bizalmatlansággal figyelték Pilet Németországhoz való közeledését. (Pilet 1940. június 25-i beszéde és a svájci nácibarát Max Leo Kellerrel való tárgyalás.) Bizalmas beszélgetés során Kelly berni brit követ Pilet-t „svájci Quislin^"nek jellemezte - ez a kijelentés berni diplomáciai körökben közszájon forgott. Svájc Németországgal fenntartott gazdasági kapcsolatainak (élelem, hadianyag-szállítások) alakulása, másfelől a brit gazdasági blokád, esetenként a svájci légtér angol megsértése bizonyos feszültségeket teremtett a két ország között. Ez elsősorban a kezdeti háborús évekre volt jellemző. 1940-től a berni angol követség aktív szerepet játszott és részletes információkkal látta el kormányát. Churchill nagyra becsülte ezeket a tájékoztató anyagokat, amelyek a megszállt Európa közepén lévő kis semleges országból nyújtottak értékes információkat. A berni angol követség hetenként kétszer-háromszor adott ki Bulletint-t 80 000 példányban (!), ez felülmúlta a svájci lapok példányszámát. S bár az angolok pontos adatokkal rendelkeztek a svájci-német kapcsolatokról, ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a brit Tájékoztatási Minisztérium a sajtóban 1941. augusztus 1-én ne jelentessen meg elismerő cikket „A világ legrégebbi demokráciájá"-ról Svájc nemzeti ünnepe alkalmából. VI.György angol király meleg hangú táviratban gratulált. Az európai helyzetet jellemezte, hogy Svájcban nem engedélyezték a távirat publikálását, amely egyébként a svájci és a brit népek közötti rokonszenvet hangsúlyozta ki. A hadi helyzet megváltozása után az angolok a két ország közötti pozitívumokat emelték ki: Svájc szerepét az angol hadifoglyok (sebesültek, betegek) megmentésében; Svájc anglofil beállítottságát, az idegen érdekek képviseletéért tett szolgálatait. A győzelem napján Churchill üzenetet küldött, és köszönetet mondott mindezekért a svájci népnek. USA: a háború folyamán Svájc különösen az elkövetkező békére vonatkozó amerikai tervek iránt érdeklődött. Bernt elsősorban Roosevelt elgondolásai foglalkoztatták. Az amerikai elnök úgy vélte, továbbra is fent kell tartani az USA, Anglia, Szovjetunió hármas szövetséget. (Ekkor Franciaország egyáltalán nem játszott olyan szerepet, hogy „ötödik", vagy „negyedik" hatalomként figyelembe vegyék.) A svájciakat elsősorban az izgatta, hogy milyen szerepet játszhat majd Svájc az Egyesült Nemzetek székhelye szempontjából. A berni USA-követség és általában az USA-külpolitikát irányítók az angolokhoz hasonlóan kritikusan figyelték a svájcinémet gazdasági kapcsolatokat és különösen Svájc hadianyagszállításait. A berni USA-követség azt a véleményt képviselte, hogy Svájc nyilvánosságra hozott adatai a Németországba irányuló és a tranzitszállításokról messze a valóság alatt vannak, tehát „kozmetikázott" számok. A szövetségesek előrenyomulásával 5e Bonjour: i.m. V. 343: 10. Íj.
