Századok – 1989
Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76
96 TIHANYI JÁNOS szászokkal való megértés, Németországnak nincsenek Nyugat-Európában ambíciói. Ez a fejtegetés a jelentés szerint mély benyomást tett Pilet-re. Röviddel a látogatás után a svájci külügyek irányítója állítólag magához kérette Hamson amerikai követet, és lényegében Köcher koncepcióját mondta el, miközben rámutatott „Európa bolsevizálásának veszélyére", valamint arra, hogy az angolszászok közvetlen érdekeltek a veszély elhárításában. Hamson részletesen és haladéktalanul tájékoztatta Washingtont. Roosevelt válasza egyértelmű volt: a szövetségesek a tengelyhatalmak feltétel nélküli kapitulációjáig harcolnak.54 Bonjour szerint valószínűnek látszik, hogy mindez összhangban volt Pilet egyéniségével és felfogásával, de nem tartja bizonyítottnak, hogy a Politisches Department vezetője semlegességi kötelezettségeivel nem összeegyeztethetően részt vett volna a fenti „békeoffenzíva" erőltetésében. Hozzáteszi még, hogy a szovjet fél -amely tudomást szerzett Pilet akciójáról - azt a Szovjetunió elszigetelésére irányuló kísérletként fogta fel, amely rendkívüli veszélyt rejtett magában. 1944 novemberében ez is hozzájárult Pilet bukásához, mert a Szovjetunió nem akarta a diplomáciai kapcsolatokat a Pilet által külpolitikailag irányított Svájccal helyreállítani. Svájc természetesen színtere volt különböző béketapogatózásoknak (így pl. Kállay Miklós megbízásából a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője, Radvánszky Antal 1943-ban Svájcban tárgyalásokat folytatott Allen Dulles-szel). Különböző svájci személyiségek részt vettek a háborús felek közti helyi fegyverszünetek előkészítésében. A legfelső svájci államhatalmi szervek azonban óvakodtak a közvetlen beavatkozástól. A hagyományos tapasztalatok alapján ezzel is meg akarták őrizni semlegességüket, hogy az országot sértetlenül kivezessék a háborús világból. Kapcsolatok a szövetségesekhez A háború első szakaszában főként a németeknek nyújtott engedmények determinálták a kapcsolatok alakulását. Más jellegű volt a Franciaországgal hagyományosan kialakított kontaktus, vagy akár az Angliával fenntartott diplomáciai és egyéb összeköttetések, mint a Svájc-Í/SA kapcsolatok. (Ennél különösen bonyolult helyzetet váltott ki az Amerikában lévő svájci követelések zárolása, valamint a Németország-Svájc közötti arany, valuta és egyéb üzleti tranzakciók kérdése.) Sok prob-54 Ezeket az információkat Hausamann, a svájci hírszerzés tisztje, elküldte Kobeltnek, a honvédelmi tárca vezetőjének és Guisan tábornok hadseregfőparancsnoknak. Utóbbi Celio szövetségi elnöknek továbbította azt. Köbeit Guisannal írásban közölte, hogy a Szövetségi Tanács 1943. február 16-i ülésén Pilet kijelentette: egy szó sem igaz az egészből. Guisan, miután rámutatott a hírszerzői jelentés által kiváltottak horderejére, felszólította Hausamannt: nyújtson részletesebb bizonyítékokat. Hausamann ezt megtagadta, és az elrendelt katonai bírósági felülvizsgálatkor sem szolgáltatta ki bizalmas informátorát - Kopecky csehszlovák diplomatát. Ezért Hausamannt a hírszerzés főnöke elbocsátotta, de mint polgári „ügynök" tovább dolgozott a hírszerzésnek. (Hausamannról továbbiakat 1. a svájci hírszerzés tevékenységénél). 1944 elején Hausamann hírszerzőtiszti funkcióját csendben újból visszakapta. Bonjour: i.m. III. kötet. Idézi: Neue Zürcher Zeitung „Zurückhaltung gegenüber FriedensfUhlern im zweiten Weltkrieg", I. Juli 1970. Fernausgabe Nr. 178.
