Századok – 1988

Történeti irodalom - Gömmel Rainer: Vorindustrielle Bauwirtschaft in der Reichstadt Nürnberg und ihrem Umland (16–18. Jh.) (Ism.: Buza János) 266/I–III

238 TÖRTÉNETI IRODALOM 266 lalását. 1685. augusztus 19-én a törökök megadták magukat, Érsekújvár török védői, a birodalom legészakibb erődje elesett. Ezekről az évekről szóló fejezetekben a szerző sok olyan új forrásra támaszkodik, amelyeket az 1683. évi bécsi ostrom 300. éves évfordulója alkalmából, ill. az annak kapcsán szinte Európa-szerte fellendülő kutatások hoztak felszínre. A hódoltság északi határvidékének viszonylag megállapodottsága, a további török előrenyomulásnak gátat vető végvárak, illetve a Dunán inneni és felsőmagyarországi főkapitányságok szerepe történetileg is indokolttá teszi Kopcan regionális megközelítését. A könyv okfejtése mindvégig következetesen a korabeli magyarországi, közép-európai és balkáni erőviszonyok szem előtt tartásával, azok kontextusába elhelyezve vizsgálja a szlovák régióban lejátszódó eseményeket. Méltán szentel például megkülönböztetett figyelmet az alsó-magyarországi bányavárosok biztonságát szolgáló védelmi rendszerre. (59-61.1.) Itt jegyezzük meg, hogy a történeti tények tiszteletére vall Koptan könyvében a magyar személynevek hagyományos írásmódjának tiszteletben tartása, ami az utóbbi esztendők szlovák kiadványaiban sajnálatos módon egyre nagyobb ritkaságnak számít, mivel a szlovák kollégák többsége a szlovákosított névalakok használata mellett döntött. A Komárom Szered-Nyitra háromszögtől a Garam mentén egészen Szepes és Aba vármegye határáig nyúló északi határvidék katonai, adózási viszonyainak részletes bemutatásával Kopcan pontosan érzékelteti azokat a körülményeket, amelyek közt a királyi Magyarország szlovák régiója a hódoltsággal szemben viszonylag kedvező körülmények közt fejlődhetett s ami az .ország felszabadítása utáni népesedési-etnikai viszonyok meglepőnek tűnő aránytalanságaira, a hódoltságmélyi telepítésekben való erőteljes szlovák részvételre egyaránt magyarázattal szolgálhat. Hóvári János-Szarka László RAINER GÖMMEL VORINDUSTRIELLE BAUWIRTSCHAFT IN DER REICHSSTADT NÜRNBERG UND IHREM UMLAND (16-18. JH.) Beitrage zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte, Band 30. Herausgegeben von Hermann Kellenbenz, Eberhard Schmitt und Jürgen Schneider. Steiner Verlag, Wiesbaden 1985. 300 oldal NÜRNBERG KORA-ÚJKORI ÉPÍTÉSGAZDÁLKODÁSA „Nem tudom, miről kezdjem el ez városnak szépségét beszéleni. . . . Mert épületeivel és nagy kőházainak szépségével meghaladta az egész Németországnak minden városát" - írta Nürnbergről Szepsi Csombor Márton a harmincéves háború előestéjén. Az „Europica varietas" szerzője csak annyiban túlzott, amennyiben - méreteit tekintve - Köln elé helyezte az egykori birodalmi várost. Nürnbergtől el lehet, és el is kell vitatni a prioritást, az azonban kétségtelen, hogy Rainer Gömmel kiemelkedő fontosságú város építésgazdálkodásának történetét választotta habilitációs értekezése témájául. A bevezetőben gondosan körülhatárolt építésgazdálkodás több a város építőiparának történeténél, mert nemcsak az építkezések és a velük közvetlenül kapcsolatos szakmák múltját tárgyalja, hanem vizsgálatának körét kiterjeszti az építőanyag-gyártásra, az árak és a bérek változására, a szállítási feltételekre, valamint a városi építkezéseket irányító hivatali apparátusra. A rendkívül gazdag levéltári forrásokból mintegy 350 000 adat kigyűjtése és számítógépes feldolgozása után született meg az értekezés, amely 1985. évi impresszummal jelent meg, de valójában 1986-ban került forgalomba. Szolid európai kitekintést követően a szerző Németország gazdasági fejlődésének feltételeit tekinti át a 16-18. században, szűkebb témájára térve azonban visszapillant a 14. század közepéig, ugyanis ez időtől számítva mintegy két évszázados fellendülési szakasz volt jellemző a távolsági kereskedelemben kiemelkedő szerepet betöltő városra. A 16. század derekától helyi háborúk és