Századok – 1988

Tanulmányok - Potkowski Edward: A középkori lengyel írásbeliség 791/V–VI

810 EDWARD POTKOWSKI A könyvhasználók területi megoszlásában a harmadik csoportot képező kisvárosok, de néha falvak is, a nagyvárosi környezetben kialakult íráskultúra és szövegek transzmissziójának utolsó állomását jelentették. Az itt használt kéziratos könyvek voltak leginkább kitéve a pusztulás és a tönkremenetel veszélyének. Ezért rendszerint csak véletlenszerűen akadhatunk a plébániatemplom, a plébános vagy a vikárius tulajdonában lévő egyedi szövegek, vagy ezekről szóló tudósítások nyomára.86

Ebben a környezetben a könyvek feltételezhető olvasói - bár kisebb számban - világi személyek is lehettek, mégpedig olyan, provincionális iskolákban képzett, a kor\ forrásaiban „clerici uxorati, conjugati"-ként megjelenő plebejusok, akik mint tanítók, hivatali vagy törvényszéki írnokok tevékenykedtek,8

esetleg nemesi udvarházak, főúri udvarok - sőt néha kolostorok - titkári teendőit látták el. Ilyen volt a trzemesznoi reguláris kanonokok két világi másolója: Stefan, a nős másoló („cathedralis uxoratus" 1419.), és Mikolaj trzemesznoi templomszolga („servitor ecclesie Trzemescensis" 1441.)88

. Ezekben a kisvárosokban és falvakban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a főurak és a tehetősebb nemesek könyvtárait. Ezeknek a csoportoknak történeti kultúrájára, amely a historiográfiai szövegek iránti érdeklődésben és ezek gyűjtésében nyilvánult meg, már korábban is felhívták a figyelmet8

9

. Az ilyen vidéki rezidenciák ugyan zárt közösséget alkottak, ám szellemi atmoszférájuk minden bizonnyal kisugározhatott a környékbeli nemesi körökre. Végül pedig nagyobb (s gyakran érdekes összetételű) könyvtárakat találhatunk néhány kisebb vidéki központban. Ilyenek például a Miechówban, Trzemesznoban, KTodawában és Kraánikban levő kanonok-közösségek kolostorai. Mindezek a lengyel kolostori könyvtárak könyvállományuk nagyságával és összetételével a nyugat-európai karthauzi kolostorok könyvtáraira emlékeztetnek. A szövegek és könyvek idegen földről való beáramlását - különösen a nagy, városi központok esetében - megkönnyítették a kiterjedt külföldi kapcsolatok, valamint a nagy számú külföldi utazás. Annál is inkább, mivel a könyvek - mint tudjuk - az utazókkal és a kereskedelem tárgyát képező árukkal együtt vándoroltak. A könyvek tehát így - a kéziratok adásvétele, vagy tanulmányozás és másolás céljá-zey. Der Literat und seine Literatur. Zur Entstehungsfrage der gebildeten Laienschicht im mittelalterlichen Ungarn. „Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae" 10(1968), 29—46. 86

Lásd például В. Ulanowski (ed.), Acta capitulorum, II. kötet, 580 nr; III. kötet, 293, 465, 490, 661 nr - Gyakorlati teológiai műveket másolt és gyűjtött Jadowniki Miklós, (Mikolaj Z Jadownik) XV sz. falusi plébános, aki csak plébániai, esetleg káptalani iskolát végzett: L. Zalewski, Chlop bibliofil z XV wieku, Lublin 1946. 87 » ' ' ' Talán saját használatra, vagy a helyi hatalom valamely képviselője szamara masolta le Mikolaj Suledo, Warka városka írnoka és polgármestere a 15. század közepén a Mazóviai fejedelemség törvénytárának fordftását. A kézirat helye: Czartoryski könyvtár (Bibliotéka Czartoryskich), Kraków, nr. 1418. Három más könyvére vonatkozóan lásd: B. Ulanowski (ed.), Acta Capitulorum, II. kötet, nr 1299. 88 Lengyel Tudományos Akadémia Könyvtára (Bibliotéka PAN), Kórnik. ms 88, k69; Uniwersitätsbibliothek Greifeswald, ms Theol Qu. 1034, к. 30. 89 и J. Wiesiolowski, Kolekcje Historyczne w Polsce Sredniowiecznej XIV-XV wieku, Wroclaw 1967.