Századok – 1988
Tanulmányok - Banaszkiewicz Jacek: A tájbeli a társadalmi rend és a népi eredethagyományok egysége 769/V–VI
A TÁJBELI, A TÁRSADALMI REND ÉS A NÉPI EREDETHAGYOMÁNYOK 781 С Л hogy a BISankáról van szó, amely délről ömlik az Ohfébe. A negyedik régiónak még saját neve is van, Erdősnek (Silvana) hívják, és a Mfe folyó infra terminos helyezkedik el. Az utolsó, az ötödik a luczanok fennhatóságának legfontosabb része. A törzsi terület közepén fekszik - quinta, que in medio est, írja a krónikás -, és nevét, a Luckát, az egész közösség viseli. Kosmas néhány szóval részletesebben bemutatja ezt a középső, a többi közül kiemelt régiót. Nemcsak úgy írja le, mint a legszebbet (ezalatt az öt közül a legszebb értendő), hanem mint a leghasznosabbat és a legtermékenyebbet, valamint a rétekben leginkább bővelkedőt is. Ez utóbbi tulajdonságának - állapítja meg Kosmas - köszönheti a régió nevét. Azoknak a részeknek a felsorolása, amelyekre a luczanok fennhatósága oszlik és ebben az egészben a természet és a fekvés által különösen előnyben részesített terület megjelölése, nem meríti ki krónikásunk észrevételeit a csehek szomszédainak és ellenségeinek belső hierachiájáról. Kosmas még meg akarja jegyezni, hogy a luczanok által elfogadott politikai közösségszervezés nem azon alapul, hogy legalábbis nem ok nélkül a legvonzóbb táj került a fennhatóság középpontjába. Kommentárjából az is kiderül, hogy nemcsak szépsége és hasznossága adott számára kivételes helyzetet. Helyesen gondolhatjuk, hogy Lucka valamennyi előnye és előjoga annak az eseménynek a nyomán jelent meg, amelyről Kosmas tesz említést, ezzel indokolva kiemelkedő helyét a törzsi politikai egységben. A krónikában ezt olvassuk: „És mivel ezt a vidéket (azaz Luckát) előbb (primum) telepítették be az emberek, jóval azelőtt, mielőtt 2atec városát megalapították volna, tehát lakóit is helyesen nevezik az országról luczanoknak."5 3 Ez a kijelentés mintegy megkerüli a luczanok területe egészének elnevezése kérdését, mivel marad még négy rész, amely ide tartozik. A problémát meg lehet magyarázni, de néhány megállapítást tesz szükségessé. A birtokunkban levő földrajzi útmutatások ellenére nem vagyunk képesek pontosabban lokalizálni a területen a luczanok fennhatóságát. Nem tudjuk ugyanis, hol van a középponti vidék Zatechez képest; a középen van-e, a régi Lucka területén vagy valahol ezen kívül? Ha az előbbi lehetőség jönne számításba, a név elsőbbsége a Lucka elnevezést illeti, de ami számunkra fontosabb, akkor a központi vidéket körülvevő négy táj automatikusan a legfontosabbiktól kapja a nevét. Ez érthető folyamat lett volna és ugyanolyan, amilyen abban az esetben zajlik le, ha a második lehetőség ment volna végbe: íatec a középső vidéken kívül fekszik. Az ősi és központi fekvésű Luckával összehasonlítva természetesen nincs semmi esélye abban a rivalizálásban, hogy melyiküknek van joga nevét adni az egész közösségnek. Innen ered Kosmas általunk ismert helyesbítése, amely az elbeszéléssel a múltba nyúlva vissza, a kortárs íatecieket luczanoknak hívja. Kosmas idézett mondatában tehát a luczanokról van szó, akik mind az öt körzetet lakják, bár csak a legfontosabbikról történik említés. Most nézzük meg alaposabban, mi emeli Luckát a luczanok közösségének többi vidéke fölé. Ismerjük már a Kosmas által fölsorolt előnyeit: a legszebb, a leg-52 R. Turek: Die frühmittelalterliche Stammgebiete. 54.; Z. Sulowski: Brocnica. SSS I. köt. 1961. 164. 53 Kosmas: 23.