Századok – 1988
Tanulmányok - Banaszkiewicz Jacek: A tájbeli a társadalmi rend és a népi eredethagyományok egysége 769/V–VI
770 JACEK BANASZKŒWICZ désében.3 Nem keltettek viszont nagyobb érdeklődést a következő hírek, melyeket a krónikás a lengyel fejedelemnek az említett pomerániai vár elleni hadjáratáról szóló beszámolóhoz csatolt. Boleszláv Bialogard elleni első fegyveres akciója alkalmából, amelyre 1102 őszén került sor, Gall ezt írja: „Miután számos harcost gyűjtött egybe, egy kicsiny kiválasztott csapattal behatolt a pogányok hazájának belsejébe."4 Itt volt a vár - regia et egregia Alba -, melyet Boleszláv rögtön menetből foglalt el csapatával, mely a krónikás megjegyzése szerint kisebb volt a fejedelmi csapatok harmadrészénél. A krónikás beszámolójának ebből a részletéből csak az tűnik ki, hogy a lengyelek könnyen elfoglalták a pomeránoknak egy bizonyos várát, mely valamilyen törzsi-állami területen elsőrendű fontosságú volt. Az a benyomásunk támad, hogy a helység szöveg által sugalmazott középponti elhelyezkedése egy stilisztikai fordulat nyomában jelenik meg, és nem ad alapot messzebbmenő interpretálásra. Csak azok a részletek, melyekkel Gall kibővíti a Bialogard elleni 1107-es második hadjáratról szóló hírt, tárják fel a korábban használt kifejezés valódi jelentését: (Boleslaus) penetravit meditullium patriae paganorum. A krónikás tehát kijelenti, hogy nem fog azzal foglalkozni, ami útközben történt, amikor a király csapataival behatolt Pomerániába. Az elbeszélésbe akkor akar belekezdeni, amikor a lengyel csapatok körülvették Bialogardot, amely, mint közli, az ellenség területének közepén terül el. A korábbihoz hasonlóan retorikai fordulatra lehetne gondolni - Gall beszámolójával in médias res szándékszik elindulni és innen ered a megtámadott vár központi helye -, de ezúttal Ferdeszájű Boleszláv tettei leírásának következő mondta semmivé teszi az interpretálásnak ezt az irányát. „Boleszláv pedig - jelenti ki Gall - olyan városba érkezett, amelyet e föld középpontjának tartanak."6 A lengyel uralkodó Pomeránia elleni hadjáratáról szóló beszámoló szerzőjénél természetesen a lengyelek által megtámadott terület középpontjáról van szó, nem pedig általában a föld középpontjáról. A másik kijelentés, amelyet a bemutatott krónikarészlet alapján meg kell tenni, a Biaíogard központi fekvéséről szóló információ forrására vonatkozik. Gall e tényről írva, a vár kiemelt helyének meghatározására a következő fordulatot használja: urbs reputatur que - tehát hangsúlyozza, hogy a hírt valamilyen Bialogarddal kapcsolatos hagyománynak köszönheti. Erről Ferdeszájú lovagjaitól szerezhetett tudomást, ami azonban nem változtatja meg azt a következtetést, hogy a fennhatóság középpontját Biatogardban kijelölő koncepció végső soron po-3 t Ld. L. Leciejewicz: Kilka uwag о najstarszych osrodkach paiistwa zachodniopomorskiego (Néhány észrevétel a nyugat-pomerániai állam legrégibb központjairól). Studia i materiaty do dziejów Wielkopolski i Pomorza (Tanulmányok és anyagok Nagylengyelország és Pomeránia történetéhez). V. köt. 1959. 6.; J. Spors: Dzieje polityczne ziemi stawinskiej, slupskiej i biafogardzkiej XII-XVI w. (Stewnolupsk és Bialogard vidékének 12-16. sz.-i politikai története). Poznan-Shipsk 1973. 46., 60.; Ua: Pochodzenie dynastii ksijzecych na Pomorzu w XI i XII wieku — w szczególnosci Swigtoslawa i Swigtopetka z Kroniki Anonima Galla (A fejedelmi dinasztiák származása Pomerániában a 11. és 12. században - különösen àwiçtorfawé és Swijtopdké a Névtelen Gall Krónikájából). RH. XLIX. köt. 1983 (1985). 1-47. 4 Galli Anonymi Cronicae et gesta ducum sive principum Polonorum (a továbbiakban: Gall), kiad. C. Maleczynski, MPH, n. s. II. köt. Cracoviae 1952. II, 22, 7. Gall Krónikája 1117 körül keletkezett. 5 Gall, II, 39, 17. 6 Uo.
