Századok – 1988
Tanulmányok - Strzelczyk Jerzy: Gótok Közép-Európában 753/V–VI
GÓTOK KÖZÉP-EURÓPÁBAN 761 sírok hatására éledt fel. Nem kizárt, hogy a kurgánok néhány, csak kőkorongos temetőkben fellelhető fajtája (II. és III. típus) skandináv befolyás eredménye." 2 Maria Chyzewska-Sulöwska a Balti-tenger menti2 3 sírköveken végzett monografikus kutatásokat. A szerzőnő szerint a feljegyzett 49 bázisból 7 lengyel területen található (Chyzewska-Sutowska összeállítását Tadeusz taszkiewicz egészítette ki2 4 ). A sírköveket mindkét szerző északnémet eredetűnek véli; felállítási szokásaik egyidőben áramolhattak át Észak-Németországból Skandináviába és Pomerániába. A kőhasábok egy része (főként az Odryból és Wesieryből származók) hasonlóságot mutatnak a Svédország területén találtakkal. E területi-származási kapcsolatról alkotott felfogást támasztja alá az a körülmény is, hogy csak ennek a csoportnak a temetőiben szerepelnek a magányosan álló kőhasábok mellett oszlopos, kőkorongos, kőburkolatos, és koncentrikus kördíszítésű kurgánok. A római befolyás időszakából való pomerániai kőkonstrukciók skandináv elemeire a koszalini vajdaság grzybnicai leletei kapcsán, a wielbarki kultúra jeles ismerője, Ryszard Wofagiewicz hívja fel nyomatékosan a figyelmet.2 5 Az ún. csernyahovi kultúra - beleértve a 2.-3. sz. és az 5. sz. közepe között kibontakozó, a Dnyesztertől délre eső területeket felölelő Síntana de Mures-i kultúra kelet-germán" („gót"), pontosabban „wielbarki" - elemeire már rég felfigyelt a tudomány.2 6 A csernyahovi és a wielbarki kultúrák rokonsága még jobban érződik, ha figyelembe vesszük, hogy a csernyahovi és a vele nyugatról szomszédos przeworski kultúra kapcsolatai sokkal gyengébbek voltak2 7 . Ez utóbbi, a későrómai korszak kezdeti szakaszában, azaz a másik két kultúra kései korszakában válik megfoghatóbbá. Mint látjuk, a csernyahovi kultúra etnikai attribúciójának problémája vitatható. Korábban az orosz és szovjet tudósok ezt a kultúrát többnyire a szlávoknak tulajdonították - néha még ma is van ilyen felfogás2 8 -; a német tudományos élet hatására (néha a régebbi, és területi szempontból vele csak részben egybeeső zarubinieci csernyahovi kultúrával összefüggésben, a temetkezési kultúra két szakaszának értelmezéseként) germán népcsoportoknak, legújabban pedig mindinkább utat 22 K. Walenta, Krçgi kamienne i kurhany w okresie wplywów rzymskich na Pomorzu, in: Archaeologia Baltica, II. kötet (1977) p. 99-111: uo., Obrzadek pogrzebowy na Pomorzu w okresie póznolatenskim i rzymskim, Archaeologica Baltica, V. kötet (1980-1981), p. 200, tábl. 23 M. Сhyzewska-SutOwska, Kamienne stele nagrobne w rejonie Baítyku w okresach póínolaterfskim i rzymskim, Pomorania Antiqua 3 (1971) p. 117-162. 24 T. -taszkiewicz, W sprawie pochodzenia stel nagrobnych na ziemiach polskich w okresie wplywów rzymskich (Uwagi na marginedie pracy M. Chyzewskiej-Sulowskiej...), Pomorania Antiqua 7(1977) p. 543-552. 25 R. Wofagiewicz, Grzybnica - cmentarzysko kultury wielbarskiej z krçgami kaminnymi, Koszatinskie Zeszyty Muzeálne 15(1975), kiad. 1976, p. 137-161; uo., Krçgi kamienne w Grzybnicy, Koszalin, 1977. 26 A csernyahovi kultúrához Id. az ajánlott irodalmat a Stan badaií c. cikk, p. 141-142, 72. jegyzet, valamint p. 163-165 150. 152. jegyzet (Síntana de Mures). 27 A przeworski-csernyahovi kapcsolatokhoz Id. a Stan badart... p. 142, 75. jegyzet. Pl. J. Kudlácek, E. A. Szimonovics munkáinak felsorolása a Stan badart... c. cikk 72. jegyzetében.
