Századok – 1988

Tanulmányok - Strzelczyk Jerzy: Gótok Közép-Európában 753/V–VI

760 JERZY STRZELCZYK ban datálható. Eltűnését K. Godfowski, akárcsak a przeworski kultúráét, az S. századra teszi.19 J. Kmieciüski és a későbbi tudósok munkái után ma már senki sem azonosíthatja a wielbarki kultúra létrehozóit a gótokkal és a gepidákkal, mint az korábban általánosan elfogadott volt. Néhány különböző, a római kori kelet-pomerániai anyagban talált, állítólag észak-germán kulturális determináns közül Kmieciriski csak a temetkezési szokások egyes jellemző vonásait ismerte el (emlékoszlopok és más kőépítmények), melyek Dél-Svédországra lokalizálják a kiindulási pontot. Az oszlopos sírokról és a kőből rakott, koncentrikus körökkel és burkolattal ellátott kurgánokról szerzett ismereteknek köszönhetően, Kmieciriski alapmunkájának kiadása óta2

0

nagy előrelépés történt a wielbarki kultúra megismerésében, de ebben a vonatkozásban a legalaposabban feltárt bázis mégis az odry-i temető marad. Jerzy Okulicz már 55 ilyen bázis meglétét állapította meg lengyel területen,2

1

közülük Kelet-Pomerániára 11 esett (némelyikük magában foglalta a jegyek nagy részét), Nidzicára 17, Ostrotékára 9, a Bug folyó és a Bzura betorkolásához 5-5, egyéb helyekre 7. Kmiecinskivel ellentétben a legtöbb temetkezési forma eredetére nem Skandináviában, hanem Észak-Németországban talált rá (jastorf kultúra), eltekintve Kelet-Pomerániától, ahol a skandináv befolyás szerinte is kétségtelen. így fennáll az a lehetőség, hogy a wielbarki kultúra egyes, jellegzetes vonásait összekapcsoljuk a skandináv Északkal, és a régészeti adatokat összehangoljuk a gótokról és gepidákról szóló írott források információival. Krzysztof Walenta is úgy véli, hogy a pomerániai kőkorongok Skandináviából származnak, azonban hajlamos a kurgánokat különböző időszakokban felbukkanó, régiófölötti típusokként kezelni (Pomerániában pl, a luzsicai és a ,,kelet-pomerániai" [wejherowo - krotoszyni] kultúrkörökben). „A kurgánemelés gondolata valószínűleg a lubieszewoi típusú (Lubieszewo, Mojszewko) korarómai fejedelmi 19 A későlatin és római időszak közép-kelet-európa kulturális változásaihoz vö.: K. Godtowski, The chronology of the Late Roman and Early Migration periods in Central Europe, Kraków 1970; uo., Chronologia okresu póinolatenskiego i wczesnego okresu wedrówek ludów w Polsce póínocno-wschodniej, Rocznik Biafostocki 12(1974) p. 9-109; uo., Strefy kulturowe w okresie rzymskim w Europie Srodkowej, in: Kultury archeologiczne i strefy kulturowe w Europie srodkowej w okresie wplwów rzymskich, Kraków 1976, p. 13-38; K. Godtowski—J. Okulicz, Prowincje kulturowe strefy srodkowoeuropejskiej w mtodszym okresie przedrzymskim i w okresie wptywőw rzymskich, in: Problemy kultury wielbarskiej, Slupsk 1981, p. 27—64; J. Okulicz, Studia nad przemianami kulturowymi i osadniczymi w okresie rzymskim na Pomorzu Wschodnim, Mazowszu i Podlasiu, Archeologia Polski 15(1970) p. 420-497. Jelenleg a wielbarki kultúrához alapvetőek R. Wotagiewicz (korai szakasz) és J. J askanis-J. Okulicz (kései szakasz) munkái in: Prahistoria ziem polskich, V. kötet: Pózny okrcs latenski i okres rzymski, Wroclaw 1981, p. 135 al. Vö. összegyűjtött müvek (1979-es tudományos szimpózium anyaga) Problémy kultury wielbarskiej, Kiad.: T. Malinowski, Slupsk 1981, valamint: Zachodnia strefa osadnictwa kultury czerniachowskiej, kiad. al. J. Gurby, Lublin 1986. 20 J. Kmieciriski, Zagadnienie tzw. kultury gocko-gepidzkiej... Alapvető publikációk: J. Kmiecinski, M. Blombergowa, K. Walenta, Cmentarzysko kurhanowe za starszego okresu rzymskiego » W^siorach w pow. kartuskim, Prace i Materiafy Muzeum Archeologiczne go i Etnograficznego w Lodzi, seria archeolog. 12(1966) p. 37—122, tábl.; О dry - cmentarzysko kurhanowe z okresu rzymskiego »v pow. chojnickim, red. J. Kmieciriski, Lódz 1986. VÖ. a további, a wielbarki kultúrát érintő anyagok felsorolását a Stan badan c. cikk 63. és 64. jegyzetével, p. 137-8, valamint Problemy kultury wielbarskiej. 21 J. Okulicz, Studia nad przeminami...