Századok – 1988
Folyóiratszemle - Gonsalves Priscilla T.: Habsburg mezőgazdasági tervek Boszniában 1878–1914 között 743/IV
FOLYÓIRATSZEMLE 743 népsűrűség alapján való tipologizálása révén három különböző' típust különíthetünk el:'l.Az iparosodásban viszonylag előrehaladott területek (Szász Királyság, Rajna-vidék, Elzász-Lotharingia, Rajna-Pfalz, Hessen) 2. Az iparosodás útján már megindult régiók, ahol egyes iparágak fejlettek, amelyekben azonban az egész gazdaságot még nem hatotta át az iparosodás (Württemberg, Szilézia, Baden, Vesztfália, Hessen-Nassau). 3. Azok a területek, ahol vagy a korai ipari struktúrák alakultak még csupán ki, s csak egyes városok vagy iparágak értek el nemzetgazdaságilag jelentős színvonalat (Felső- és Közép-Frankónia, Schleswig-Holstein) vagy a túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű, alig a kézműipar feletti színvonalú iparral rendelkezők (Kelet- és Nyugat-Poroszország, Mecklenburg-Schwerin). A regionális iparosodás folyamata Németországban már az egység létrejöttekor előrehaladott volt. A termelés növekedése a 19. század második felében következett be ugyan igazán, a német gazdaság regionális struktúrája azonban már olyannyira kifejlődött, hogy az elkövetkezendő időszak fejlődését nagyban meghatározta. (Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. 1986. Heft. 1. 38-60.) Т. В. GONSAL VES, PRISCILLA, T. HABSBURG MEZŐGAZDASÁGI TERVEK BOSZNIÁBAN 1878-1914 KÖZÖTT A Habsburg-monarchia 1878-ban megszállta Bosznia-Hercegovinát. Az új kormányzat legfontosabb és legsürgetőbb feladatának azt tartotta, hogy fellendítse a mezőgazdaságot és javítsa a lakosság anyagi körülményeit. Ennek ellenére az elégedetlenség nőttön-nó'tt az osztrák-magyar uralom ellen. Gavrilo Princip és társai azzal vádolták a Monarchiát, hogy tönkretette és nyomorba döntötte népüket. A tanulmány e vádak lehetséges magyarázatát keresi a Habsburg-kormányzat mezőgazdasági terveinek vizsgálatával. Az okkupáció idején Bosznia háromszázezer főnyi lakosságából a felnőtt férfiak 97%-a a mezőgazdaságban tevékenykedett. A hatalmas magánbirtokokat parasztbérlők, ún-. kmetek művelték meg. A szabad parasztok kisbirtokaikon gazdálkodtak. Az 1885-ös Habsburg népszámlálásból következtethetünk az okkupáció időszakának viszonyaira is. Ezek szerint a 16 év feletti felnőtt férfilakosság 58%-a kmet volt, 24%-a szabad paraszt, 7%-a napszámos és cseléd, 4%-a kereskedő és kézműves s alig több, mint 1%-a földbirtokos. A Habsburg-kormányzat csak 1911-ben vezette be az agrárreformot, s e késlekedés komolyan akadályozta a mezőgazdaság fejlődését. A nagybirtokosok birtokviszonyaik bizonytalansága miatt tartózkodtak a modernizálástól, a kmetek pedig azért, mert egyrészt nem tudták, milyen jogokat kapnak majd, másrészt azért, mert nem volt rá pénzük. Csak a viszonylag kicsi szabad paraszti réteg egyes tagjai próbálkoztak újításokkal, mert megfelelő biztos tulajdonú birtokuk és pénzük is volt hozzá. Nincsenek megbízható, teljes adatsoraink a boszniai agrártermelésről az okkupáció idején,- de néhány általános következtetést mégis levonhatunk. Míg 1864-ben a föld 10%-át művelték meg, s 8%-a volt legelő, addig 1899-ben már 26%-át művelték, 18%-a volt rét és legelő, 1%-a pedig kert. A földhasználat ezután már nem változott lényegesen. Ezzel együtt a gabonatermelés megháromszorozódott, a burgonyatermelés 32-szeresére, a szilvatermelés 18-szorosára emelkedett 1870 és 1896 között. Mindez a növénytermesztést fejleszteni és növelni akaró Habsburg-tervek sikerére utal. De ha megvizsgáljuk ezen időszak tizedjegyzékeit, kételkednünk kell az előbbi adatokban, hiszen 1870 és 1899 között a tized csak 58%-kal emelkedett. A tized szintje 1895 után változatlan maradt, ami a mezőgazdasági termelés stagnálását jelzi a Habsburg-uralom második felében. Az állattartás adatai hasonló tendenciát mutatnak, mint a mezőgazdasági termelésé. 1874 és 1895 között csaknem megháromszorozódott a szarvasmarha- és juhállomány, megkettőződött a ló- és disznóállomány, emelkedett a kecskék száma. 1895 és 1910 között azonban csökkent az állatok száma, s ez az állatállomány fejlesztését célzó Habsburg-tervek kudarcát bizonyítja. Nem sikerült az új állatfajták elterjesztése sem. Az alapvető akadály a parasztság pénztelensége volt. De a kudarchoz
