Századok – 1988
Folyóiratszemle - Jacobs Jack: Marxizmus és antiszemitizmus. Kautsky perspektívái 744/IV
744 FOLYÖIRATSZEM LE hozzájárult az is, hogy nem vették figyelembe a helyi körülményeket, a legeltető állattartást, az istállók s az állatokról való gondoskodás általános hiányát sem. A tanulmány végül a mezőgazdasági szövetkezeteket említi. A Habsburg-kormányzat kezdetben ellenezte megalakításukat, mert attól tartott, hogy a nacionalista - főleg szerb - agitáció központjaivá válnak. Csak 1911-ben alakult meg az első ilyen szövetkezet, amelyet még több követett. Alapvetően fontos szerepet játszottak, mivel hitelt nyújtottak a vállalkozó szellemű módos szabad parasztoknak gazdaságuk fejlesztéséhez. A szegény parasztoknak azonban nem tették ezt lehetővé, így a szövetkezetek nem a nacionalizmus terjesztőivé, hanem az osztálykülönbségek megtestesítőivé váltak. Érdemes eltűnődni azon, milyen következményekkel járt volna, ha a kormányzat már korábban engedélyezi ezen szövetkezetek működését. Éppen a vállalkozó szellemű gazdagparaszti réteg hiánya miatt fulladt kudarcba sok Habsburg mezőgazdasági terv. összefoglalásként megállapíthatjuk, a mezőgazdasági termelés és az állatállomány gyors növekedése közvetlenül az okkupáció után azt mutatja, hogy a parasztság meg tudott és meg akart felelni az új kívánalmaknak. Válaszul a Habsburg-kormányzat kedvező intézkedéseire — az általános biztonság megteremtése az egész tartományban, új fogyasztási cikkek bevezetése, adófizetés pénzben - a parasztok növelték termelésüket. Ezt azonban a hagyományos módszerekkel érték el, mivel a parasztság nagy részének nem volt meg az anyagi alapja az új tervek alkalmazásához. Csak egy vékony gazdagparaszti réteg számára jártak haszonnal a Habsburg-kormányzat tervei. A hagyományos módszerekkel 1895 után már nem lehetett további eredményeket elérni, s a parasztok eladósodtak, ahogy növekedett a népesség, nőttek az adók, leszűkült az erdő- és legelőhasználat. Ezt a helyzetet nevezte Gavrilo Princip nyomorúságosnak, noha az életszínvonal az 1879 és 1896 közötti fejlődés hatására még így is felülmúlta az 1879-est. (The Slavonic and East European Review 1985. 3. sz. 349-371.) N. Gy. JACOB. JACK MARXIZMUS ÉS ANTISZEMITIZMUS. KAUTSKY PERSPEKTÍVÁI Az amerikai Columbia-egyetem professzora azzal a megállapítással kezdi cikkét, hogy Kautsky véleménye ez ügyben már csak azért is nagyon fontos, mert éppen őtőle származik. Márpedig „Engels halála után ő volt a vezető:; ortodox marxista teoretikus, a Marx-irodalmi hagyaték gondozója, az 1891-es erfurti program elméleti részének megalkotója, és egyúttal ő írta meg a klasszikus visszautasítást Bernstein ellen. Mindezek után aligha túlzás az az állítás, hogy egy egész szocialista nemzedék Kautsky révén ismerte meg Marxot". Kautsky eme általános „elhelyezése" után tér át Jacobs a közvetlen itt vizsgált kérdésre, és jegyzi meg, hogy Kautskynak a zsidókérdésrőlírott cikkei „talán még nagyobb befolyást gyakoroltak, mint minden más kérdésről írott cikkei". Nyilván részben azért is, mert Kautsky egyike volt azon kivételes közép-európai értelmiséginek, akik teljes mértékben szocialistává, sőt Marx hívévé váltak - s nem voltak történetesen zsidók. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az akadémikus történetírás általában nem fordított figyelmet ezekre a Kautsky-írásokra. Mások pedig megkísérelték, hogy szembeállítsák Marxot és Kautskyt. S ilyen jellegű problémák valóban jelentkezhettek is, amennyiben Kautsky nagyon is jól érzékelhetően megkerülte Marx „Zur Judenfrage" с. írásának még csak említését is, noha ez még 1881-ben a Der Sozialdemokrat, 1891-ben pedig a Vorwärts hasábjain is megjelent, vagyis ki volt zárva, hogy Kautsky ne ismerte volna. Sokkal inkább arról volt szó - írja a szerző -, hogy Kautsky úgy vélekedhetett, hogy Marx írásának egyesek antiszemita élt adnak majd. Végeredményben azonban - írja Jacobs: „Kautsky nézetei egész pályafutása során mind az antiszemita politikai mozgalmak, mind a zsidó asszimiláció, valamint a zsidó szocialista és munkásmozgalom kérdéseiben nagyon hasonlóak voltak azokhoz, ahogyan Engels és Bernstein értékelte ugyanezeket a jelenségeket az 1880-as években és az 1890-es évek elején."
