Századok – 1988

Történeti irodalom - Frey Linda and Marscha: A Question of Empire: Leopold I. and the war of Spanisch Succession (Ism.: Németh Györgyi) 712/IV

713 TÖRTÉNETI IRODALOM a háború során tanúsított magatartása és napfényre kerülő fogyatékosságai miatt. Ausztriát katonailag és pénzügyüeg függő helyzetbe juttatta Anglia és Hollandia vitathatatlan fölénye s saját kormányzati problémái. Képtelen volt a hatékony külpolitikára, mert ebben megakadályozta a pártokra szakadó bécsi udvar és Lipót határozatlansága. Ez utóbbi azonban sok esetben abból eredt - írják a szerzők -, hogy halogató taktikázással tudatosan igyekezett elodázni a tengeri hatalmak ráerőltetett döntéseinek az elfogadását. Helyesnek vélt céljaihoz viszont annál kitartóbban ragaszkodott. így bármennyire ellenezték is szövetségesei, Lipót nem mondott le arról a stratégiai elképzeléséről, hogy a csapatokat Itáliában összpontosítsák. Hajthatatlansága futtatta zátonyra a bajor választófejedelemmel folytatott tárgyalásait is, nem törődve azzal, hogy ez milyen súlyos csapás rá és szövetségeseire nézve. Az Ausztria és a tengeri hatalmak közötti számos ellentét 1703-ban újabbal gyarapodott, amelynek a szerzők különös jelentőséget tulajdonítanak a szövetségesek kapcsolatát illetően. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc Magyarországon nagy veszélybe sodorta a Habsburg-birodalmat, amelyet a franciák is szorongattak katonailag. Anglia és Hollandia mint alkotmányos berendezkedésű protestáns államok rokonszenvvel figyelték a magyarok küzdelmét a protestánsokat is üldöző despotizmus ellen. Rávették a császárt, hogy tárgyaljon a magyarokkal, s azt kívánták, hogy biztosítsa számukra a vallásszabadságot és alkotmányos jogaikat. Lipót azonban csak az időt húzta, mert semmilyen engedményre sem volt hajlandó. A szövetségesek viszonya még jobban elmérgesedett, felbomlással fenyegetve az egész szövetséget. A szerzők Lipót halálát követően már nem taglalják tovább a spanyol örökösödési háború történetét. Ehelyett megvonják Lipót uralmának s a háborúban játszott szerepének a mérlegét, és úgy ítélik meg, hogy a történészek igaztalanul értékelték le uralkodói teljesítményét. Bár nem uralkodásra termett, sok eredményt mutatott fel: kiűzte a Habsburg-birodalomból a törököt, megvetette a Habsburgok örökletes királyságának az alapját Magyarországon, s sikerrel szállt szembe a Bourbonok hegemón törekvéseivel. Meggyőződéséhez híven a Habsburg-ház érdekeit szolgálta a spanyol örökösödési háború során létrehozott szövetséggel is. A szerzők szerint nem az a meglepő, hogy a szövetség megrendült, hanem az, hogy tagjai ellentétes nézeteinek dacára oly sokáig fennmaradt. Lipót hajthatatlanságát a magyar és a bajor kérdésben jogosnak tartják, hiszen ha enged a szövetségeseknek, meggyengült volna a tekintélye és a Habsburg-hatalom. Bár egy háborútól és felkeléstől sújtott birodalmat hagyott fiaira, a későbbiekben bebizonyosodott, hogy Lipót politikája e birodalmat mégiscsak megszilárdította. Linda és Marsha Frey könyve I. Lipótról és a spanyol örökösödési háborúról nem száraz történeti munka. A háborúban résztvevő országok hatalmi indítékainak feltárása mellett ugyanis a szerzők gondot fordítanak az uralkodók, követeik, hadvezéreik személyiségjegyeinek a bemutatására is, amely szintén befolyásolta az országok háborús magatartását. Jellemzésük nyomán megelevenedik II. Károly, V. Fülöp, XIV. Lajos, I. Lipót, III. Vilmos, Anna királynő, Savoyai Jenő, Anthonie Heinsius, Hamel-Bruynincx, George Stepney, sőt II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós és Heister generális alakja is. Igaz, hogy e jellemzések olykor irodalmiassá válnak, mint például III. Vilmos halálának leírásakor (23.1.). Nem Uleszkedik szervesen a mondanivalóhoz a szerzőknek az a gondolatmenete sem, amely egy ország közképének kialakulásáról szól (29-30. 1.), kifejtése külön tanulmányban igen hasznos lenne. Valójában az egész kötetből hiányzik a nagyobb összefogottság, bár nem lehetett könnyű feladat a hatalmas forrásanyag feldolgozása. A szerzők művük elkészítéséhez felhasználták a spanyol örökösödési háborúban érintett valamennyi ország eredeti és nyomtatásban megjelent levéltári anyagát, valamint a témáról az egyes országokban a múlt századtól napjainkig írott könyveket és tanulmányokat. így alaposan tájékozódtak a Rákóczi-szabadságharc magyar forrásaiban és szakirodalmában is. Bibliográfiájuk hossza a kötetben megközelíti értekezésükét. Linda és Marsha Frey munkája is bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban tudományos igényű a Habsburg-birodalom és benne országunk történetének kutatása, ezért eredményeik ismeretére és hasznosítására a magyar történetírásnak is szüksége van. Németh Györgyi