Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
VITA 679 legáltalánosabb, részletek nélküli megfogalmazása. Végül is Clemens és Stephanus protomartyr fegyvere is közéjük sorolható, mert tárgyi-régészeti megfelelője egyiküknek sincsen, bár utóbbiak valószerűtlen elemei (a „nodus", ül. a köpűszéli pecek) Szent István király lándzsájához közelítenek. Kétségtelenül az volt a minta: az uralkodó jelvénye, régészeti műszóval: szárnyaslándzsája! 2.1.2."Vizsgálódásaimat összegezve tehát megállapítható, hogy mind a dénár, mind a palást lándzsája ugyanazt a típust képviseli, s a két ábrázolás között csak a dénár érmeképén a lándzsanyélre kötött zászló jelent különbséget. A zászló lándzsajelvényen való korabeli ábrázolására Györffy György talált jó párhuzamot. III. Ottó (983—1002) egy 999. április 14-én kelt oklevelére ólombullát függesztetett, amelynek előlapján szakállas férfifej, hátlapján Rómát jelképező fegyveres alak látható, RENOVATIO IMPERII ROMANORVM körirattal. Az alak baljában pajzsot, redőzött ruhaujjából kinyúló jobbjában lándzsát tart. Lándzsájának hegye a köriratot belülről szegélyező pontsoron áttörve a körirat ROMANO—RVM részletei közé nyúlik fel. A lándzsa szárnyai a pontsor feletti kidudorodó vonalkában ismerhetők esetleg fel. A lándzsanyélre háromszögű, öt szalagos (fanonos) zászló van erősítve.27 A német szent lándzsát zászló nélkül szokták ábrázolni,2 8 későbbi, a 11. század negyedik évtizedétől keltezhető érméken a szárnyaslándzsa és a gyakran sávos, bár szinte kivétel nélkül nem bojtos kivitelű zászló együttes megjelenítése viszont már egyáltalán nem ritka.2 9 • Ugyanezt figyelhetjük meg a szintén későbbi lengyel és cseh vereteken, sőt Jaromir cseh herceg (1003, 1004-1012, 1033-1034) egyik érméjén mintha a szárnyaslándzsához bojtos végű zászló tartozna.3 0 Zászlós nyelvű szárnyaslándzsa szép ábrázolása maradt fenn az 1006 előtt, valahol Csehországban írt és illuminált Gumpold-féle Szt. Vencel legenda egyik képén, amelyen Szt. Vencel egy olyan szárnyaslándzsát tart a bal kezében, amelynek nyelére a hegy alatt egy rojtos szélű, háromszög alakú zászlócskát kötöttek. Az égből 21 A. Liess: Aus 1200 Jahren. Das Bayerische Hauptstaatsarchiv zeigt seine Schätze. Ausstellungskataloge des Staatlichen Archive Bayerns... 1U (1986)3 ' München, 26-27: Nr. 13, 58-59: l-2.á. A könyvet Györffy György szívességéből tanulmányozhattam, ezt ezúton is megköszönöm. 2'Ez látható ugyanis Szent István sógora, II. Henrik (1002-1024), a 11. század első negyedéből való szakramentáriuma miniatúráján, s csak azért nem ismerhető fel azonnal a szárnyaslándzsa rajta, mert a miniátor a ráhúzott védőhüvellyel együtt ábrázolta. A lándzsa hegyén a Földet jelképező gömböcske van feszülettel, ami Krisztus keresztjének a lándzsa pengéjébe foglalt szögereklyéjére utal: Kovács 1970, 132. GI nem ismerte fel a képet, s az ábrázolások bizonytalansaga melletti érvként említette meg (36.). 2 'Vö. Kovács 1975, 269: 10.á.2, 5-10, 15, 19, 21, 25, 30-31, 38-39. Különösen nagy a hasonlóság all. század 2. feléből való magdeburgi veretekkel, valamint I. Henrik magdeburgi érsek (1102-1107) denáraival, amelyek a Dbg. 1706/a.-hoz közelállóan a király alakja nélkül mutatják a zászlós szárnyaslándzsát: Kovács 1975, 269: 10.á.34—37. Ez persze nem véletlen, hiszen az utóbbi négy érme körirata is csak azt a SANCTVS MAVRITIVS-t nevezi meg, akinek a tiszteletére 937-ben a magdeburgi Szt. Móric apátságot alapították. Az ő fegyvere volt az ún. Longinus vagy Szt. Mauritius lándzsa, azaz a német királyok és császárok szent lándzsája: Kovács 1975, 267-268. Eilenburgi Henrik markgraf (1106-1117) meisseni veretén (Dbg. 602.) a szárnyaslándzsa nyelére kötött bojtos végű zászló is felismerhető: Kovács 1975, 269: 10.á.38. 30 Kovács 1975, 270: 13.á.9-10.
