Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
FIGYELŐ Buza János „UNGERLEIN 1678." A MAGYAR DÉNÁR KITILTÁSA NÜRNBERG PÉNZFORGALMÁBÓL In memóriám Ludovici Huszár (1906-1987) Huszár Lajos mértékadó munkájára is építve, a közelmúlt pénztörténeti kutatásai megerősítették azt, hogy a dénárverés hazánkban egyidős az államalapítással, az első magyar dénárt István király koronázása után verték.1 A későbbi dénárok és csökkentett súlyú változataik néhány példánya már az országhatárokon túlra is eljutott.2 Századok múltán a nemzetközi és a belkereskedelemben a különféle dénároknál3 súlyosabb ezüstpénzek - eleinte a garasok, majd idővel a tallérok — játszottak fontos szerepet, a hazai veretek közül pedig az aranyforint vált európai jelentőségűvé.4 Velük egyidejűleg számos külföldi pénz forgott hazánkban is, ennek ellenére a belföldi pénzforgalom legelterjedtebb pénzneme évszázadokon át a magyar dénár volt, amelyik all. századi elődeinél jóval nagyobb mértékben jutott túl határainkon.5 Helyenként szívesen látott, másutt csak értékén alul számított eleme volt a pénzforgalomnak, illetve - miként az alábbiakból kiderül — kitiltása sem volt példa nélküli. * A pénz és a dénár szinte azonos fogalom volt a török kori Magyarországon.6 Nemcsak a mindennapok nélkülözhétetlen fizetési eszköze volt a dénár, hanem az 1 Gedai István: A magyar pénzverés kezdete. Akadémiai Kiadó, Budapest 1986. 55. et passim. Huszár Lajos: Szent István pénzei. Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulóján. Szerk.: Serédi Jusztinián. Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest 1938. II. 335-364. *L. Huszár: Der Umlauf ungarischer Münzen des 11- Jahrhunderts in Nordeuropa. Acta Archeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, Tomus XIX. Akadémiai Kiadó, Budapest 1967. 175-200.. illetve Gedai: i.m. 70-98. 3A magyarországi dénárverés és a pénztörténet főbb korszakaira Id. : Huszár Lajos: Habsburgházi királyok pénzei 1526-1657. Corpus Nummorum Hungáriáé П1. kötet, I. rész. Akadémiai Kiadó, Budapest 1975. 11-12. (Továbbiakban: Huszár: CNH. III/1. A dénárokkal kapcsolatos kereskedelemtörténeti vizsgálódására a legújabb példa: Szűcs Jenő: Szlavóniai báni dénárok Erdélyben. Kereskedelemtörténet a pénztörténet tükrében. Századok 1986. 591-641. Numizmatikai feldolgozásukra Id.: V. Székely György: Slawonische Banalmünzprägung. Régészeti Dolgozatok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetéből (Dissertationes Archeologicae, Ser. II. N. 8.) Budapest 1980. 149 1. • 2 tábla. *Kováts Ferenc: A magyar arany világtörténeti jelentősége és kereskedelmi összeköttetéseink a nyugattal a középkorban. Történeti Szemle 1922. 104-143. 'Huszár: CNH. III/I. 15-16., 29-30., 37-39. 6 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Fó'szerk.: Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest 1967-1982. I. 614., III. 156.
