Századok – 1988
Közlemények - Jeszenszky Géza: A dunai államszövetség eszméje Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban az I. világháború alatt 648/IV
Jeszenszky Géza A DUNAI ÁLLAMSZÖVETSÉG ESZMÉJE NAGY-BRITANNIÄBAN ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT Az első világháború kitörésekor egyik oldalon sem gondolták, hogy a békekötéskor a három soknemzetiségű, évszázados birodalom, a Török, az Orosz és a Habsburg, már nem fog létezni. Noha egy évszázadon át sokan kétségbe vonták ezek életképességét, a kormányok általában nem osztották e pesszimisztikus jóslatokat, s még riválisaik teljes fölszámolását sem kívánták. Ő Brit Felsége kormánya kiváltképpen ismert volt az európai államrendszer stabilitása melletti elkötelezettségéről. Ezen belül is különösen szilárdnak látszott a közép-európai nagyhatalom fontossága és nélkülözhetetlensége felől Nagy-Britanniában kialakult konszenzus, amin nem változtatott az Ausztria-Magyarország és Anglia között 1895 után végbemenő „húsz éves elhidegülési éseltávolodási folyamat"1 sem Noha a Közép- és Délkelet-Európával kapcsolatos brit külpolitikából a 20. századra eltűnt a Konstantinápoly és a Török Birodalom Oroszországtól való megvédése melletti eltökéltség, létrejött a hármas entente, így megváltoztak a külpolitikai prioritások, s velük együtt a közvéleményben domináló nézetek,2 de a Habsburg-monarchia szükségességének tanát a Szerbiának szóló osztrák-magyar ultimátum átnyújtásáig brit részről gyakorlatilag senki sem vonta kétségbe. A legtöbb angol még az 1914. augusztus 12-én a Monarchia londoni nagykövetének átnyújtott hadüzenetet is csupán a szövetségi rendszerekből fakadó technikai kötelezettségnek tekintette, de bizonyosra vette, hogy a háborús intermezzo után nem lesz akadálya a hagyományos baráti viszony helyreállításának.3 Nincs ezzel ellentmondásban, hogy 1905 után az egész Monarchia, de különösen Magyarország addigi kedvező angliai megítélése eléggé hirtelen megváltozott, a sajtóban túlsúlyra jutottak a *E tanulmány első változata 1985. novemberében, az Egyesült Államokbeli Oberlin College Jászi-emlékkonferenciáján hangzott el. Az amerikai elképzelésekre vonatkozó kutatásokat a Woodrow Wilson International Center for Scholars (Washington, D.C.) kutatási ösztöndíja tette lehetővé. 'F. R. Bridge: Great Britain and Austria-Hungary 1906-1914. A Diplomatic History. London 1972. 1. 2R. W. Seton-Watson: Britain in Europe, 1789-1914. Cambridge, 1937; G. P. Gooch: Before the War. Studies in diplomacy. Vols. 1-2. London, 1938;/!. J. P. Taylor: The Struggle for Mastery in Europe, 1848-1914. Oxford, 1954; George W. Monger: The End of Isolation. British Foreign Policy 1900-1907. Edinburgh, 1963;S. Williamson: The Politics of Grand Strategy : Britain and France Prepare for War, 1904-1914. Cambridge, Mass., 1969;Kenneth Bourne: The Foreign Policy of Victorian England 1830-1902. Oxford. 1970; C. /. Lowe-M. L. Dockrill: The mirage of power. British Foreign Policy 1902-22. Vols. 1-3. London, 1972; Zara S. Steiner: Britain and the Origins of the First World War. London, 1977; F. H. Hinsley (ed.): The foreign policy of Sir Edward Grey. Cambridge, 1977, Paul Kennedy: The Rise of the Anglo-German Antagonism 1860-1914. London, 1980. 3F. R. Bridge: The British declaration of war on Austria-Hungary in 1914. The Slavonic and East European Review, XLVII (1969), 420-422.
