Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
CSEFFEI LÁSZLÓ 1592-1662 643 utal, hogy nem szakadt meg a kapcsolatuk.14 4 Csanádi Páltól pénzt kölcsönzött, s úgy említi, mint jóakaróját.145 Bethlen Ferenccel sem csupán hivatali kapcsolatai voltak; ő intézte például Cseffei szállását is Gyulafehérvárt.14 6 Kolozsvárott Dálnoki Lőrinc házában lakott ott-tartózkodásaikor.14 7 Tovább lehetne sorolni azoknak a nevét, akiket kellemetlenül érintettek a dési, illetve a besztercei terminusok határozatai, s valamilyen formában kapcsolatban álltak Cseffeivel - ettől függetlenül nem állíthatjuk, hogy Cseffeinek elvi alapon lehetett rossz szájíze az okmányok aláírásakor, ugyanis semmi olyan forrást nem ismerünk, amelyben vallási elképzeléseit kifejtené, vagy így értelmezhető megjegyzéseket tenne. Ellenérzéseit hasonlóaknak tudjuk elképzelni azokéival, akik a szombatosság és unitarizmus kiszélesedésének sem örültek volna, az egyetlen halálos áldozatot pedig maguk is elítélték.148 Az elkobzott birtokokból pedig ő is részesült élete további részében.14 9 Viszonya a két Rákóczi Györgyhöz, közéleti tevékenysége 1638-1662 Említettük már: Rákóczi György nem vette jónéven Cseffeitől, hogy a Bethlen családhoz fűződő kapcsolatainak közéleti szereplésében is kifejezést adott, s ezért a fejedelem uralkodásának későbbi szakaszában, ahol csak lehetett, mellőzte. Viszonyuk némileg javult 1644 körül, ám ebben is csak Rákóczinak az az elismerő gesztusa mutatkozott, amellyel a jelentős politikai tapasztalattal rendelkező főispánra tekintett, no meg a szükség: az Erdélyben maradt főemberek közül kevés tudott volna olyan körültekintő tanácsokat adni a kormányzóként otthon maradt ifjú Rákóczi Györgynek, mint éppen Cseffei. Az 1639 és 1644 közti időszakból négy olyan levelet ismerünk, amelyet Rákóczi Cseffeinek írt, s valamennyiben talált a főispán ténykedésében kivetnivalót.150 Szélsőséges esetnek számít persze, hogy amikor Cseffei betegségére hivatkozva 1641 áprilisában távol akart maradni az országgyűlésről, Rákóczi visszaírt neki, hogy „parancsolván kegyelmednek, ha annyira való ereje lehet, hogy szekéren elhozattatja magát, kegyelmed el ne múlassa a gyűlésbe való eljövetelt ...";'5 1 s így is lett, amint arról Haller Gábor naplójából értesülünk: „1641. május 3—5. Fejérvár. Az ítílő mester Cseffei uram igen betegen hozatta bé magát házától urunknak egynéhány rendbeli 14 4 Lásd a 108. jegyzetet. 14 s Cseffei-levelek: Cseffei anyjának Kolozsvárról, 1631. december 20. 146 Cseffei-levelek: Bethlen Ferenc Cseffeinek Gyulafehérvárról, 1641. május 5. 147 Torma Károly, TT 1884. 143-144. Cseffei bizalmas kapcsolatban volt vele. Lásd Dálnoki levelét, amelyet 1653. június 22-én írt Kolozsvárról (Cse/jfei-levelek). 14 ' Analógiaként az ugyancsak református Debreceni Tamásra utalnánk, aki Rákóczi magyarországi birtokainak volt praefectusa. Véleményét óvatos fogalmazásban a fejedelemnek megírta (MOL E 190 Rákóczi család Levéltára, 8. csomó, 72-78. fol.: 1638. július 19-i és július 22-i levelei). A halálos áldozat Toroczkai János kolozsvári ötvös volt (EOE X. 28.). 14 9 Lásd a 36. jegyzetet. 1 !0 Cse/jfei-levelek: Gyulafehérvár, 1639. augusztus 15. és 25.; 1641. április 13., október 25. 151 Lásd az előbb idézett 1641. április 13-i levelet.
