Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
644 MONOK ISTVÁN parancsolatjára, hogy törvények inkább celebráltassanak."1 s 2 Lehet persze az is, hogy Rákóczi ténylegesen csak azért parancsolta be Cseffeit Gyulafehérvárra, mert jelenléte nélkül nem lehetett egyes ügyeket letárgyalni. A főispán aztán néhány nap múlva felépült, s elfoglalhatta szállását, melyet Bethlen Ferenc szerzett neki a gyulafehérvári Galfi-házban.153 Ezután került sor arra, hogy októberben Cseffei válasz nélkül hagyta a fejedelem levelét: „... melyet mi nem hihetünk,hogyha megadta kegyelmednek levelünket (ti. a posta), választ sem tött volna reá, holott ha csak egy barátja írna is az embernek, arra vinne mind maga, s mind pedig a barátja böcsületi, hogy választ írna levelére".15 4 E levél végén emlegeti fel Rákóczi az 1636-os dolgokat. Az 1644-es hadjáratra Cseffei nem kísérte el urát, mert ismét gyengélkedett, s a megyei hadakat is Torma Péter vezette. Torma igyekezett meggyőzni az otthon maradt főispánt, s hízelegni is neki: hiányzik a hadnak, hogy ő vezesse őket.1 s 5 Az otthon maradt Cseffeit Rákóczi már a kormányzói utasításban az ifjú György mellé rendelte,15 6 s hogy erre mennyire alkalmasnak látta, az kiderül feleségéhez írott leveléből, melyben fiukról ír, s annak fontosságáról, hogy „melléje olyant rendelhessünk, kinek tanácsával hasznosan élhessen, nehéz, édesem azt feltalálni, mert az olyanban mind okosság, bátorság, hűség, vigyázás megkívántatnék; Cseffei uramat gyakrabban ott benn kellene tartani...".157 Ugyancsak Cseffeit (Rhédey Ferenccel, Kemény Jánossal és Sulyok Gáspárral együtt) ajánlotta fiának tanácskérésre, amikor egy fontos, a török főtolmácsnak megírandó levélről volt szó.15 8 Más dolga is akadt Cseffeinek a főispánságon s a kormányzónak való tanácsadáson kívül: id. Bethlen István 1644. május 4-re meghívta a fejedelmet lányának kézfogójára (talán nem véletlen, hogy ekkorra tűzték ki az eljegyzés napját), s a hadjáraton lévő Rákóczi Cseffeit küldte el oda mint képviselőjét. Rákóczira, úgy véljük igen jellemző az a levélrészlet, amelyben Cseffeit utasítja, hogy menjen el: megjegyzi, hogy ő tudja, ilyenkor ajándék kell, „mindazáltal egy kupát küldtünk, ha kívántatik mutassa fel kegyelmed".159 II. Rákóczi György engedékenyebb volt Cseffeivel szemben, s az ítélőmester is többet kért tőle. Számos olyan levél maradt fenn, amelyekben adományért vagy valamilyen más engedményért folyamodik a fejedelemhez. A lengyelországi hadjáratban nem vett részt, ezért érthetetlen, hogy Kemény Jánosnak a tatár fogságban írt feljegyzéseiben ott szerepel, mint rab: „Cseffei László 65 éves nőtelen legény".160 A fejedelem január 6-án indult el, Cseffei viszont még február 7-én is Gyulafehérvárról írt levelet Szamos Gergelynek; február 20-án Csulai György neki írt; ugyancsak neki címzett az a levél, amelyet Rákóczi György április 15-én Cmielówban datált, s május 10-én ért 15 2 ETA IV. 69. 1Cseffei-levelek: Bethlen Ferenc levele hozzá, Gyulafehérvár, 1641. május 5. 154 Lásd a 150-jegyzetben említett 1641. október 25-i levelet. 1 s 5 Cseffei-levelek: Torma Péter levele hozzá, Szatmár, 1644. március 19. 156 Név nélkül, TT 1891. 155-159. 157 A két Rákóczi György családi levelezése. Kiad. Szilágyi Sándor. Bp. 1875. (Monumenta Hungáriáé Historica. Okmánytárak. XXIV.) 249. ,s8TMÂO III. 363-365. 15 9 Cse/jfei-levelek: Bábolna, 1644. április 27. 16 0 KiadtaMagyari Károly, TT 1905. 481.
