Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
642 MONOK ISTVÁN feleletet tévén, melyeket Bornemisza Pálnak, valék nagy vélekedésben, mit kellene cseleküdnöm, de hogy jóakaróimat ne prodálnám, kik az dolgot értésemre adták, csak hallgatnom kelle ideig."136 Feltehetően e vizsgálat keretében keletkezett az az irat is, amelyet csak regesztából ismerünk, s arról szól, hogy Székely Ferenc és Horvát László a fejedelem elé terjesztették Cseffei tanúinak vallomását, kiket kihallgattak Magyarköblösön, Bodokon és Kibéden.137 Elképzelhető azonban az is, hogy Rákóczi Cseffeit is ellenőrizni akarta, s Bethlen Istvánnal való kapcsolatáról folytak a kihallgatások. 1636. szeptember 12-én Gyulafehérvárt kelt levelében Rákóczi így rendelkezik: „Ha az budai vezér Szolnokhoz száll táborban, avagy oda jőne, mint kell cselekedni." Megírja a teendőket s ezek közt: „Máramarost mind el kell hozni. 400 gyalogot 200 lovast", s sorolja csatlakozó egységek vezetőit, köztük „Cseffei uram".138 Ezentúl hallgatnak a források Cseffei tevékenységéről. Találtunk viszont egy nagyon érdekes levelet, amelyet I. Rákóczi György Cseffeinek írt 1641. október 25-én. A levélben Rákóczi háborog, hogy Cseffei az ő levelére még csak választ sem írt, s hogy micsoda viselkedés ez. A levél rongált, s nehezen olvasható az a megjegyzés, amelyet Rákóczi a levél aljára írta: „azt sem (tisztáztuk?) hogy hol volt 1636-i harcban (...) s hol volt egy (időtől fogva?); lovakat gyalogot s hol adatta (...)".'JV Ha csak az első sor olvasható tisztán, akkor is érdekes, hiszen kiderül belőle, hogy Cseffei „eltévedt" s a rábízott hadakkal (emlékezett Péchy Simon megoldására?), s nem harcolt id. Bethlen István ellen. Ha ez tényleg így van, akkor meg kellene magyaráznunk, hogy a nagyon kemény kormányzási stílushoz szokott Rákóczi miért hagyta meg végül is tisztségében (1659-ig biztosan ítélőmester maradt).140 Elképzelhető, hogy a labilis belpolitikai helyzetben, amelyben Erdély 1635 és 1638 közt volt, Rákóczi nem tartotta biztonságos dolognak egyik főhivatalnokát, egy népszerű politikust perbe vonni. Annyi bizonyos, hogy 1636 után Cseffei nem járt követségben, s Erdélyen kívüli dolgokban nem kérték ki a véleményét, legalábbis erre nincs adat. A meglévő források arra utalnak, hogy Rákóczi csak 1644 körül békélt meg az akkor már idősödő főispánnal, aki - mint ezt Kemény János is megjegyezte — megváltozott; tegyük hozzá, 1646 után tehette is ezt, ha az iktári Bethlen család történetét nézzük, hiszen a tragikusan fiatalon elhunyt ifj. Bethlen István (1632) után meghalt Bethlen Péter is, s az apa, id. Bethlen István is csak két évvel élte ez utóbbit túl. Az 1638. év sem hozott kellemes feladatokat az ítélőmesternek, hiszen mint országos méltóságnak részt kellett vennie a szombatos perek előkészítésében, lebonyolításában — a dési14 1 és a besztercei14 2 országgyűlésen. Aláírását valamennyi okmányon ott találjuk, de valószínűleg nem nagy örömmel írta alá azokat. A Bethlen Gábor uralkodása alatti toleranciához szokott főispán baráti kapcsolatait sem vallási szempontok szerint alakította ki. Bizalmas barátságban volt a Kamuthi családdal, különösen az 1628-ban meghalt Balázzsal, akire anyja bizalmas dolgait is rábízta, amikor ő nem volt Erdélyben.14 3 Testvérének, Farkasnak könyveit megvásárolta annak özvegyétől, ami arra 13 * Kemény 1980. 170. 13 7 Веке Antal, TT 1896. 423. 13 *Lukinich 1910. és ő. TT 1909. 3955. 13 'C«?//ei-leve lek. 140 Trócsányi 1980. 357. 1 4 1 EOE X. 24-28., 165-167., 174-202. 14 2 EOE X. 208-216. 14 3 Cse//W-levelek: Cseffei anyjának Kassáról, 1624. március 1.
