Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
CSEFFEI LÁSZLÓ 1592-1662 641 elítélése a Bethlen-párti Cseffeit nem érinthette kellemesen. Rákóczi tapintatból, vagy inkább számításból eltávolította ugyan a per idejére, de az iratokat neki mint ítélőmesternek alá kellett írnia.12 9 Kemény János így számolt be az esetről: „Ez Zólyomit pedig az fejedelem törvény szerént akarván convictálni, mindenekelőtte Kővárba vinnék, abban ily mesterséges processust követének: hogy az kiket tudhattak jóakaróinak s atyjafiainak és az országban tekéntetesb, keményebb embereknek, azokat imide-amoda eképpen oszlatták el: Kovacsoczki István cancellarius, Kapi András tanácsúr, Horvát István, Balásházi László tábla bírái, ezek eperjesi traktára küldetének; Mikó Ferenc tanácsúr, és nagyobb ember az székelységen s néhány tisztei, Cseffei László tábla bírája, s még többek is kikre nem emlékezem, Murteza pasához; Apafi György tanács és nagy fő ember, Bornemisza Pál jenei kapitány, én, Harasztosi Balázs deák, Aranyasszéken elsőbb és igen kemény ember, Szénási Péter Bihar vármegyei viceispán és tábla bírája, törökkel való tractára küldeténk Sirihez és Galsához, mindkét részről hadi készülettel való traktán lakván oda három vagy négy hónapig."130 Ugyanezen év decemberében pedig Cseffeinek találkoznia kellett Toldalaghi Mihállyal, Rákóczi egyik főkövetével, feltehetően az említett követség eredményeit megbeszélendő és egy török követ fogadására.13 1 1634 első félévéből olyan forrásaink vannak, hogy Cseffei hazament Tötörbe, s főispáni teendőivel, birtokainak igazgatásával volt elfoglalva.132 Azokba a tárgyalásokba, amelyek Rákóczi és Ferdinánd közt egy esetleges török elleni fellépésről, a Lengyelországot fenyegető török támadásról folytak, nem vonták be; szeptemberben azonban a megyei hadakat kellett Havaselvébe vezetnie a török hadhoz csatlakozó erdélyi sereg részeként.13 3 A hadjárat félbeszakadt, a szultán elállt Lengyelország megtámadása tervétől.13 4 Cseffeinek vezető hivatali beosztása soha nem volt olyan kényelmetlen, mint 1636-ban, id. Bethlen István támadásakor.135 A harcokat megelőző vizsgálatban szerepelt ugyan, de amikor harcolnia kellett volna Bethlen ellen, eltűnt. És nem a forráshiány mondatja ezt velünk, hanem inkább az eltűnés az oka a forrásszegénységnek. A fejedelem előtt Veres Mihály bevádolta Komis Zsigmondot és Kemény Jánost, hogy Bethlen István pártján volnának, s Rákóczi ez ügyben vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat egyik résztvevője volt Cseffei. Feltehetően kevés szigorral járt el, illetve úgy, hogy Kemény végül is tisztázódjék a vádak alól, mert az egyébként elfogult Kemény János is azt írja róla, hogy jóakarója volt: „Másodnap az udvarnál az palotának kinyitott ablakán nézvén, kijüve hátam megé Cseffei László, ki is ítélőmester vala, s nékem akkor igen jóakaróm, de azután megváltozott vala, s megragadá vállamat, mondá: Mit gondolkodol? Felelék: Nem semmit, csak nézek az piacra. Mondá: Tudom bizony jól, miről gondolkodol. Mondék én: Miről tudnék gondolkodni? Feleié ő: A fejedelemségről. Én mondék: Csak te is tudod-é azt? Mondá: Tudom bizony, mert az fejedelem parancsából én voltam az egyik regius, mikor Veres Mihály arról examináltatott. Néki az azért azon ,2 'EOEIX. 374. 13 "Kemény 1980. 165. 13 ' Regeszta-.Kemény 1836. 149. Nr. 267. Kiadva: TMÂO II. 197. 13 2 Cseffei-levelek. 13 3 Cíe/jfeí-levelek: 1634. szeptember 9. Cseffei anyjához Havaselvéből. 134 EOE IX. 204 - 206. 13 5 EOE IX. 216-248. és Lukinich 1910.
