Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
CSEFFEI LÁSZLÓ 1592-1662 639 Politikai magatartása Bethlen Gábor halálától a dési complanatioig Brandenburgi Katalin 1630. április 14-én Kolozsvárról írott levelét, mint „Uramnak es nekem leghűségesebb öreg barátomnak" küldte. A levélben egyébként arról ír, hogy Zólyomi Dávidot kővári kapitánnyá nevezte ki, s Cseffeinek megparancsolta, hogy tisztébe iktassa be, az ott lévő egyéb tisztviselőknek mondja meg, hogy legyenek hű teljesítői Zólyomi parancsainak.119 Talán nem puszta udvariasság volt a címzésforma; ezt egyrészt Katalinnak másokhoz írt levelein lehet ellenőrizni, másrészt tényleg baráti viszonyukra utal, hogy Cseffeit egy aranykupával is megajándékozta.12 0 Általánosan ismert dolog, hogy Brandenburgi Katalin csupán 1630. szeptember 21-ig volt Erdély fejedelemassszonya, ekkor a rendek lemondatták, s helyére szeptember 28-án id. Bethlen Istvánt választották. A szakirodalom bőven tárgyalja Erdély történetének ezt az egyik legmozgalmasabb évét, felesleges lenne itt ezekből a tanulmányokból idézni.121 E helyen csupán Cseffei László tevékenységére szeretnénk kitérni, adatok hiányában röviden. Rákóczi György október 3-án elfoglalta a neki átengedett Váradot, majd Erdély felé vonult. A békét mindenáron megőrizni akaró id. Bethlen István több követséget is küldött hozzá, s a tárgyalások végül is az október 23-i topái megegyezésre vezettek, tudniillik hogy kettőjük közül válasszon egy újabb országgyűlési fejedelmet. A segesvári diéta, a portai követtel egyetértőleg november 26-án aztán Rákóczit választotta Erdély fejedelmévé, id. Bethlen István pedig lemondott. Cseffei ezekben az eseményekben kitartott a Bethlen-család mellett, s mind id. Bethlen István követe, Harasztassi Balázzsal és Geleji Katona Istvánnal együtt részt vett a topái megegyezés előkészítésében.12 2 Két szempontból is kedvvel tehette ezt: tudta, hogy Rákóczi behívása id. Bethlen István tudtával történt, s hogy az egész akciót ifj. Bethlen István és a sógor, Zólyomi Dávid irányította; emellett minden bizonnyal tisztában volt id. Bethlen István békeszándékával. Erdély békéje, s az ő Bethlen-hűsége tehát megmaradhatott akkor is, ha továbbra is Bethlen a fejedelem, és akkor is, ha Rákóczi lesz az. Az elkövetkező éveket előre látni nem tudó Cseffei tehát nyugodtan állhatott I. Rákóczi György szolgálatába, főispáni rangját megtartva, követként. Rögtön az 1631. év elején Cseréni Farkassal ketten képviselték Erdélyt és a fejedelmet a felvidéki megyék kassai gyűlésén (Cseréni katolikus, ő református volt).12 3 Nem akarjuk köztörténeti adatok felsorolásával terhelni a dolgozatot, de Cseffei politikai tevékenységének elhelyezéséhez, politikai súlyának felméréséhez jelzésszerűen utalnánk az elkövetkező öt év főbb politikatörténeti eseményeire. Rákóczi trónrakerülése után a legfontosabb kérdés a hajdúk helyzetének rendezése volt, tekintettel arra, hogy 11 ' Cseffei-ievelek közt. 20 Torma Károly, TT 1884. 143-144. 151 A politikatörténeti hivatkozások helyett itt csak a szövegeket kiadó Szilágyi Sándor tanulmányaira (EDE, TMÁO, Rákóczi okmánytárak) és a legújabb feldolgozásra, Péter Katalin tanulmányára (ERDÉLY 1986. 687-699.) utalunk. 12 2 Marczali Henrik, TT 1880. 151. 1 "Szilágyi Sándor, TT 1898. 19.
