Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
CSEFFEI LÁSZLÓ 1592-1662 629 főispánja volt. Életének első harmincöt évéről azonban alig tudunk konkrétumokat, neveltetéséről, iskoláiról pedig semmit. Bethlen Gábor szolgálatába minden bizonnyal mostohaapja Hatvani Zsigmond, Doboka megye főispánja ajánlotta, s Bethlen trónralépésének első hónapjaiban Cseffei már részt vett élete talán első közéleti szereplésén - méghozzá jólöltözötten, hiszen a fejedelem ezt külön Hatvani lelkére kötötte abban az utasításban, melyben őt és Cseffeit Szebenbe, a török követ fogadására rendelte (1613. december 30.).44 Az elkövetkező hat évből nincsen rá adatunk, de feltehetjük, hogy ekkor lépett katonai szolgálatba, s mint a Doboka megyei hadak lovasságának egyik vezetője vett részt azután Bethlen első hadjáratában. 1619 és 1624 közöttről hat levelét ismerjük, valamennyit Bethlen magyarországi hadjáratairól írta anyjának.4 5 Ezekből a levelekből a fejedelem iránti feltétlen lelkesedés mutatkozik meg, s a nagy öröm Bethlen sikerein. 1619. december 21-én Modorról írt levelében például: „Hírt is nem írhatok kegyelmeteknek, hanem ma szombat lívín, kedden Pozsonyba bemegyek, és szerdán, Karácsony napján benn leszek. Szent István napján őfelsígít az boldog emlíkezetű Szent Magyar Koronával megkoronázzák. Mellyet Isten, Őfelsígínek és nekünk is örömünkre adjon. Én bizony örvendezek azon, kit apám sem remülett. Én immár a magyar nemzetsígnek királyát láttam, ha Isten fltet szolgálom is." A hadi dolgokon kívül minden levelében külön tér ki arra, hogy anyja mennyire vigyázzon egészségére, s nyugtatja, ne aggódjon fia miatt, mert „őfelsége szárnyai alatt" biztonságban van. Első életrajzírója szerint Cseffei 1620-ban a „fejedelmi tábla hites assessora" lett, de Lázár Miklós itt sem hivatkozott forrásra; Trócsányi Zsolt Erdély központi kormányzatáról írott munkájában mindenesetre nem tud erről.4 6 Arról, hogy katonai feladatokon kívül más ügyek intézésével is megbízta a fejedelem, először 1623. március 23-áról van adatunk, de ez is csupán egy megbízólevél „ügyek" intézésére.4 7 Nem tudunk többet Cseffei első követi útjáról sem, hiszen csak annyi derül ki a kiadatlan megbízólevélből, hogy a moldvai vajdához ment — ahogy Bethlen titkára fogalmazott: „bizonyos dolgaink végett". A levél 1625. július 25-én kelt.4 8 Bethlen Gáborral való jó kapcsolata zavartalannak tűnik, bár tudunk olyan esetről is, amikor Cseffei valószínűleg birtokadományt kért, s a fejedelem ezt sokallta. Ez a nézeteltérés 1623 őszén volt, mert Cseffei, 1624. március 21-én Kassáról anyjához írt levelében arról beszél, hogy hiába búsul ő anyja betegségén, s hiába menne haza szívesen, mert most, amikor „a fejedelem nehessígít immár magamrul lesörögettem(!), hogy attul az én szívem immár megnyugodott", nem volna okos elmenni mellőle, mert ha hazamegy: „kegyelmed ítílje meg, ha a fejedelem haragudni fog rám, micsoda utat nyitok az 44 Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei. Bp. 1879. 8.; ugyanez: Török-magyarkori államokmánytár. Szerk. Szilády Áron, Szilágyi Sándor. I—VII. Pest, 1868-1872 (a továbbiakban : TMÄO I - VII. ) 1. 114-115. 4 5 Oe/jfei-levelek: 1619. december 21. Modor; 1621. január 2. Nagyszombat; 1621. április 4. Nagyszombat; 1621. május 16. Kassa; 1624. október 15. Hodolin (Morvaország). Ezen kívül Kádár VII. 1905. 185. mint lovashadnagyot említi. 46 Lázár 1889. 165.; Trócsányi 1980. 157-158. 4 7 Szilágyi Sándor, TT 1886. 409. "Cseffei-levelek közt.
